A kivitelezés szakaszolhatósága

Gyakran adódik olyan helyzet, hogy akár az anyagi lehetőségek, akár az időjárási viszonyok miatt a családi házat nem tudják egy ütemben felépíteni. Ilyen esetekben természetes módon adódik a kérdés, hogy mikor lehet a munkákat megszakítani, mikor érdemes a kivitelezést elkezdeni. Természetesen mindenkinek az a legjobb, ha a technológiai folyamtok által meghatározott legrövidebb idő alatt az épület beköltözhető lesz, de sajnos ez nem mindig lehetséges. Ezzel kapcsolatban néhány általánosabb helyzetet vizsgálunk meg, ezek alkalmazását a konkrét tervvel kapcsolatban a tervezővel és/vagy műszaki vezetővel  érdemes megbeszélni.

Szerkezetkész állapot

Talán leggyakoribb, és legszerencsésebb szakaszolási lehetőség. Az épület tartószerkezetei elkészültek, statikailag stabil, a tetőfedés megvédi a csapadéktól, ugyanakkor nincsenek nagy értékű, eltulajdonítható tárgyak. Itt hínám fel a figyelmet, hogy ha valaki kivitelezésnél, vagy lakás vásárlásnál szerkezetkész állapotról kíván megállapodni, minden esetben részletesen le kell írni annak tartalmát, mivel erről nincs általános szabály. Általában a következőket tartalmazza:

  • alapozás, lábazati falak, feltöltés, aljzat
  • vízszigetelés
  • teherhordó falak
  • födémek
  • tetőszerkezet, tetőfedés
  • kémény
  • válaszfalak

Ennek a készültségi foknak az elérése azért is szerencsés mert utána már a szakipari munkákat több módon lehet szakaszolni, illetve utána sok olyan munka következik, ami kevésbé érzékeny időjárásra, és a téliesítés is egyszerűen megoldható.

Ha nem a szerkezetkész állapotnál tartunk szünetet

A szerkezetkész állapot után több lehetőség is kínálkozik a szakaszolásra, attól függően, hogy milyen technológiát, és sorrendet alkalmazunk. Arra azonban érdemes gondolni, hogy hagyományos vakolás, és aljzatolás esetén érdemes eljutni a belső vakolat, és aljzatbeton elkészültéig, mert ezekkel a munkákkal jelentős mennyiségű nedvességet viszünk be az épületbe, és annak a kiszáradásához időre van szükség. Erre jó lehetőség egy nyílászárók nélküli, nyitott állapot. Ha a szerkezetkész állapot elérésére nincs lehetőség, akkor az elsődleges szempont, hogy egyik szerkezeti elemet se hagyjuk félbe. Ezek után lehetőség szerint a következő változatok valamelyikénél tartsunk szünetet:

  • alapozás után
  • lábazati fal után
  • fal lezáró koszorú, vagy födém után

Minden esetben gondoskodjunk az elkészült szerkezetek megfelelő védelméről!

Időjárás

Az építőipari kivitelezésre, mint szabadtéri tevékenységre jelentős hatása van az időjárásnak. Sok tevékenység van, aminek a végzéséhez megfelelő időjárási körülmények szükségesek. Ilyenek például:

  • földmunkák
  • betonozás
  • szigetelés
  • falazás
  • vakolás
  • homlokzat színezés

Ezek azt eredményezhetik, hogy a munkákat akár váratlanul (felhőszakadások, kánikula…), akár tervezetten (téli leállás) szüneteltetni kell. Ezekre lehetőség szerint készülni kell. Gyakran kérdezik, hogy november közepén, végén mennyire érdemes elkezdeni a kivitelezést. Erre az esetre azt javasoljuk, hogy ha a lehetőségek akkorra állnak össze, akkor érdemes legalább az alapozást elvégezni. Az év elején, amikor előfordulhat a vastagon átfagyott talaj, vagy akár az olvadás miatt átázott, sáros talaj, a földmunkák megkezdése nagyon bizonytalan. Ha az alapozás már elkészült, a következő szerkezeti munkák már kevésbé időjárás érzékenyek, bár azoknál is figyelni kell.

Címszavak: , , ,