jan 11
19
A lemezalap a családi házaknál ritkább esetben alkalmazott műszaki megoldás, de esetenként előfordul, hogy rákényszerülünk az alkalmazására. Ez általában olyankor fordul elő, ha az épület alatti altalaj teherbírása alacsony, vagy valaki olyan pincét akar építeni ami nagyon közel van a talajvíz szintjéhez, akár abba bele is nyúlik. A lemezalap lényegében egy fordítottan működő monolit vasbeton födémlemez, amit az épület alatt alakítunk ki.
A lemezalap, mint monolit vasbeton szerkezet csak statikus által készített vasalási terv alapján kivitelezhető. A lemezalap alatt minden esetben teljes felületen kavicságy készül. Mivel a lemezalap a monolit vasbeton födémekkel ellentétben nem zsaluzaton, hanem a talajszinten készül, ügyelni kell arra, hogy a kivitelezés során ne jusson a szerkezetbe szennyeződés. Ennek elsődleges feltétele, hogy kialakítsunk egy olyan stabil, sík felületet, ami alkalmas a vasszerelés elkészítésére, és a betonozásig megóvja a vasakat attól, hogy a kavics közé nyomódjanak, vagy egyéb módon elmozduljanak a helyükről, illetve talajjal szennyeződjenek. Ennek hagyományos módja a szerelő beton volt, ami egy 6-8 cm vastag betonréteg a kavicságyon, és csak az elmondottak biztosítása a szerepe, illetőleg ha a lemezalap alatt készült a vízszigetelés, akkor a vízszigetelés mechanikai sérülés elleni védelmét is ellátja. Napjainkban már gyakori megoldás, hogy a szerelőbeton helyett mindkét esetben Dörken felületszivárgó lemezt alkalmaznak, ami erős műanyaglemezből készül, és a felsorolt feladatok ellátására alkalmas.
Amennyiben lemezalap alkalmazására kényszerülünk, az épület teljes területén az alapozási síknak egy szinten kell lennie, nincs lehetőség részleges alápincézésre.
A lemezalap kivitelezésénél ügyelni kell a kiviteli tervben foglaltak pontos betartására, különös tekintettel a beton, és a betonacél minőségére, valamint a megfelelő tömörítésre bedolgozáskor. A teljes biztonság érdelében érdemes a vasalatot betonozás előtt a statikus tervezővel ellenőriztetni.
ajánlott felbontás: 1280*1024