Átalakítandó épületek leggyakoribb problémái

Ha egy épület vásárlásakor nem találunk semmi olyan jelet, ami szerkezeti problémára utalna, nem szabad elfelejteni, hogy egy átalakítás legtöbbször (jellemzően tetőtér beépítés, illetve ráépítés esetén) többlet terhet helyez bizonyos szerkezetekre, és ennek költségeire fel kell készülni. Ezek leggyakoribb változatait gyűjtöttük itt egybe.

Alapvető szabály, hogy minden olyan szerkezetről ami az átalakítás során többlet terhet fog kapni, szakértői véleményt kell készíttetni. A legtöbb engedélyező hatóság erre elfogadja a statikus méretezést, néhány helyen megkövetelik a statikus szakértői véleményt.

Általánosságban számítani kell arra, hogy alaprajzi bővítés esetén nagyon jól bejáratott technikák vannak a régi, és az új szerkezetek együtt dolgozásának biztosítására, ennek ellenére a régi, és az új részek találkozásánál nagy valószínűséggel megjelenik a repedés. Ennek az az oka, hogy az épületek természetes jellemzője a süllyedés. Amikor az új épület terheit megkapja az alap, akkor az alatta lévő talaj elkezd tömörödni, és egy ideig süllyed. A régi meglévő szerkezetek jó esetben már beállnak tekinthetők, a melléjük építettek pedig csak most kezdenek süllyedni. Ez a süllyedés különbözet eredményezi a repedéseket.

Alapozás

Az alapozás mélységét és méretét egy új épület esetében az alapra jutó terhelés, és a talaj teherbírása alapján határozzuk meg, de mindenképpen a fagyhatárnál mélyebbre kell alapozni. A méretezés meglévő épület esetében is így zajlik, csak itt az alap méretei adottak, a kérdés az, hogy a megnövekedett terhelésnek mennyire felelnek meg. Gyakran előfordul, hogy az épület alapozása nem éri el a fagyhatárt, de az épület ennek ellenére nem károsodott. A kisebb alapozási mélység sajnos nem csak a fagyhatár szempontjából kritikus, hanem a kisebb alapozási mélységhez kisebb teherbírás is tartozik, azonos szélesség mellett is. Ilyen esetekben az alap megerősítése szükséges, amire többféle megoldás létezik. A leggyakoribbak a szakaszos alapmegerősítés, és az injektálásos talaj megerősítés.

Falazat

A teherhordó falak teherbírását szintén ellenőrizni kell. A legnagyobb problémát a takarék üreges falszerkezet jelentheti. Az úgy készült, hogy a 25 – 30 cm vastag falnak csak a kért felületi síkján van egy-egy 6 cm vastag, élére állított kisméretű tégla, közte légréssel, esetleg salak kitöltéssel. Az ilyen falazat teherbírása nagyon kicsi, csak egy padlás fafödém, és a tető hordására alkalmas. A másik problémás megoldás a vályog falazat lehet. A vályoggal az a probléma, hogy nedvességre érzékeny (átnedvesedve elveszti a szilárdságát), és a szilárdsága a keverési arányoktól függ. A vályog a keveréktől függően lehet viszonylag jól hőszigetelő, vagy nagy szilárdságú, de ez csak a két véglet. Ha a falazat teherbírása nem megfelelő, akkor lehetőség van a szerkezet megerősítésére pillérekkel, de meg kell gondolni, hogy milyen hatása lesz a régi, és új szerkezetek kapcsolatának, és milyen értéket képvisel az a szerkezet, amit meg akarunk tartani.

Födém

A tetőtér beépítések szempontjából a leggyakrabb akadály a födém teherbírása. A következő jellemző problémás változatok szoktak előfordulni:

Fafödém

Ha a fafödémet megtartva kívánjuk kialakítani a tetőtér beépítést, a meglévő szerkezetet mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni. Minden faszerkezetnél a rovarkár, gombás fertőzés, korhadás a teherbírás csökkenését jelentheti. A vonatkozó rendelet értelmében a meglévő, többlet terhet kapó faszerkezetről faanyagvédelmi szakértői véleményt kell készíttetni! A legtöbb esetben a borított gerendás fafödémet meg kell erősíteni a megfelelő teherbírás érdekében. Fagerendás födémek esetében gyakori, hogy a falnyílások fölötti áthidalások is fagerendából készültek. Ez szintén megerősítést igényel.

Vasbeton gerendás födém

Sokan gondolják, hogy ha vasbeton gerendás födém van az épületen, az már tetőtér beépítésre alkalmas. Ez sajnos nem ennyire egyértelmű. Tudni kell azt, hogy minden vasbeton gerendatípushoz a gyártó megadja a megengedett terhelést. A legtöbb esetben az egy 60 cm széles födémmező terhének hordásához megfelelő. Gyakori megoldás volt, hogy tekintettel az üres padlásra, a záró födémet ritkított gerenda kiosztással építették, 90 cm, vagy még ritkább tengelytávval. Ha ilyen födémre építenénk tetőteret, az azt jelentené, hogy a födémgerenda másfélszer nagyobb terhelést kap mint a megengedett.

Horcsik födém

A vasbeton gerendás födémnek egy speciális kialakítása, amikor a gerendák között nem béléstest, vagy üzemben gyártott beton tálca van, hanem kisméretű téglából, betonacéllal, és cementhabarccsal kialakított mezők. Ezt a rendszert hívták Horcsik födémnek. Általában ilyen esetekben a gerendák tengelytávolsága 90- 110 cm, esetleg még nagyobb. ilyenkor tudni kel azt, hogy nem csak a gerendák teherbírása kérdéses, hanem a Horcsik mezőké is, és ennek megállapítása csak műszeres anyagvizsgálatokkal lenne megállapítható.

Mit lehet tenni?

A felsorolt problémákra általában vannak különböző műszaki megoldások. Hogy a konkrét esetben mi az ami az ön igényeinek, és az épület műszaki jellemzőinek legjobban megfelel, azt csak a részletes tervezés során lehet eldönteni. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a költségek növekedésével párhuzamosan nő annak a realitása, hogy olcsóbb a teljes bontás, és helyette új építés.

 

Címszavak: , , , , ,

4 hozzászólás "Átalakítandó épületek leggyakoribb problémái"

  • admin says:
  • admin says:
  • admin says:
  • admin says: