Az energia árak növekedése, és a környezet tudatosság gondolata egyre inkább elterjed a köztudatban. Ezzel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tevékenység a meglévő épületek utólagos hőszigetelése. Új épületek esetében is egyre jobb hőszigetelő képességre törekszünk, de azt majd egy másik bejegyzésben tárgyaljuk.

Ilyenkor az első kérdés a megtérülési idő. Erről nem szeretnénk számokat mondani, mert nagyban függ az energia hordozók árának változásától, és attól, hogy milyen tényezőket veszünk figyelembe a számításnál (infláció, banki kamat, esetleges támogatás, hitel) Az már reálisabb kérdés, hogy az adott munka mekkora megtakarítást fog eredményezni a fűtés számlán. Erről már elég pontos számításokat lehet végezni, de itt is nagy szerepe van egyes szubjektív szempontoknak, például, hogy mennyit tartózkodnak otthon, hányan élnek a lakásban, milyen módon, és mennyit szellőztetnek. Az épület tájolását, ablakait, árnyékoltságát elég pontosan figyelembe lehet venni a számításoknál.

A következő kérdés, hogy milyen vastag hőszigetelést készítsünk. Találkoztam olyan számításokkal, hogy a 16 cm vastag hőszigetelés megtérülési ideje a legrövidebb. Itt megint utalnék a számítás bizonytalanságaira. Mi általában azt szoktuk javasolni, hogy ha utólagos hőszigetelést készít akkor 10 – 15 cm vastagságot érdemes felrakni. Napjainkban még az 5-8 cm hőszigetelés az elterjedt, de érdemes azt is meggondolni, hogy egy homlokzati hőszigetelés költségei a következő tényezőkből tevődik össze:

• hőszigetelő lemez
• ragasztó, és rögzítő elemek
• üvegszövet háló, és ragasztó
• vakolat réteg, vagy festés
• állvány
• minden munkafázis munkadíja

A hőszigetelés vastagsága szinte csak az első tételt árát befolyásolja, és de egyúttal ez az a tétel ami a későbbiekben a tényleges megtakarítást eredményezi, tehát viszonylag kismértékben emelt költségek mellett megduplázható a hőszigetelés. Túl vastag hőszigetelést azért nem szoktuk kiindulásnak ajánlani, mert ott már a tényleges hatékonyság érdekében jelentős beruházásokat kell végrehajtani a gépészet területén is, és az már egy következő szintje lehet a felújításnak, és a költségeknek. Ha csak az utólagos hőszigetelésben gondolkodunk, akkor is érdemes komplex módon megoldani a munkát. A hőszigetelést miden felületen elvégezni, és a nyílászárókat is kicserélni. A legkisebb költség egy üres padlás födémszigetelése, akár házilagosan, kis befektetéssel megvalósítható. A következő gyakori munka a homlokzat hőszigetelése, és a nyílászárók cseréje. A legösszetettebb a padló hőszigetelés, illetve a tetőtér hőszigetelés javítása. Ezek megvalósíthatóságát épületenként külön kell vizsgálni.

A jól megvalósított hőszigetelés nem csak a téli fűtésszámlát csökkenti, hanem a nyári felmelegedést is, ha eddig nem volt, érdemes az ablakok árnyékolásáról is gondoskodni.

Azt is érdemes tudni, hogy minél vastagabb egy hőszigetelés, annál érzékenyebb a hőhidak kialakulására, ezért érdemes szakemberrel megterveztetni. Gyakori félreértés, hogy azt tartják hőhídnak, ami nincs hőszigetelve. Ez így nagy problémákat eredményezhet, mert ott alakul ki hőhíd, ahol egy szerkezetnek gyengébb a hőszigetelő képessége mint a környezetének. Ha nem megfelelően végzik a hőszigetelést, egy épületből kinyúló terasz födémlemez hőhídként fog működni, és ahol hőhíd van, ott előbb utóbb megjelenik a páralecsapódás, és annak következménye a penész.

Share on Facebook

Címszavak: hőhíd, hőszigetelés

Kategória: Gyakori kérdések Kivitelezés tudnivalói Építkezés előtt Épületek utólagos hőszigetelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva