Az épület tervezésének korai fázisában a leggyakoribb koncepcionális kérdés, hogy a családi ház minden helyiségét a földszinten helyezzük el, vagy egy részüket a tetőtérben alakítsuk ki. Ezt a kérdést sem dönthetjük el ön helyett, de a döntést segítő általános információkat itt összegyűjtöttük.

Kivitelezési költségek

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy átlagos lakóépület szerkezetkész állapotának elérése a teljes költségek ~ 60%-át viszi el. Ha megépül egy 100 m² hasznos alapterületű családi ház szerkezete, nem alacsony hajlásszögű tetővel, és beton födémrendszerrel, akkor annak a tetőterében további ~ 60 m² hasznos alapterületű helyiség alakítható ki, a szerkezet költségének növekedése nélkül, tehát egy tetőtér beépítéses épület fajlagos (négyzetméterre számított) költsége sokkal alacsonyabb, így az épület összes költsége is csökkenthető.

Terület kihasználás

Ahogy növekszik a családi ház helyiségeinek száma, úgy növekszik a szükséges közlekedési terület. Kisebb lakásoknál még el lehet gondolkodni azon, hogy hálószobát, dolgozót a nappaliból nyissuk, (bár ebben az esetben is jelentkezik a közlekedési terület igény, csak rejtetten) 120-150 m² nagyságú lakásnál, egy szinten már jelentős közlekedő folyosók kialakulására lehet számítani. Amennyiben ezt a lakást két szinten, tetőteresen alakítjuk ki, akkor egy megfelelően elhelyezett lépcső maggal ez a közlekedő felület minimalizálható. Természetesen a tetőtérbe fel is kell jutni, ezért kell számítani a lépcső hely igényére is. A terület kihasználása szempontjából érdemes arra is gondolni, hogy hivatalosan a tetőtér 1,90 méternél nagyobb belmagasságú területeit tekintjük hasznos alapterületnek, de ha a lehatárolást 1,0 méter belmagasságnál alakítjuk ki, a köztes részbe oda lehet állítani az ágyat, íróasztalt, ki lehet alakítani beépített szekrényt, tehát rejtett tereket lehet hasznosítani.

Beépített terület

A családi ház tervezésekor, a kicsi telekméretek miatt szinte állandó probléma a beépíthető terület nagysága, a beépítési százalék betartása. Ebből a szempontból egy tetőtér beépítéses családi háznak maximum a földszintes épület terület igényének 60%-ára van szüksége azonos méretű lakás kialakítására.

Funkcionális szempontok

Földszintes lakás esetében nincs szükség napi szinten lépcsőmászásra.

A földszintes lakásnak, magastetős kialakítás esetében van egy üres padlása, ami tároló területnek, esetleg későbbi területi bővítésre hasznosítható.

Mindkét esetben lehetséges elkülöníthető területi részek, vagy akár önálló lakrészek kialakítása (generációs lakások).

Üres padlás esetében sokkal egyszerűbb a tető faszerkezetének, és a tetőfedésnek a karbantartása, esetleges javítása, és kisebb gondot okoz egy esetleges cserép törés.

Energetika

Egy családi ház fűtési költsége elsősorban az épület fűtött térfogatától (légcsere) és lehűlő felületétől (szerkezeteken keresztüli hőveszteség) függ. A tetőtér beépítéses épület sokkal kompaktabb, így a második tételt befolyásoló lehűlő felülete jelentősen kisebb. Ez téli időszakban azonos hőszigetelés kialakítása mellett kisebb fűtési költséget jelent.

Egy földszintes, magastetős épület esetében a beépítetlen padlás nyáron kiszellőztethető, így a felmelegedés ellen védő puffertérként működik. Tetőtér beépítés esetében erre a célra csak egy kiszellőztetett légréteget tudunk kialakítani, és a hőszigetelés vastagságát növelhetjük.

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, hőszigetelés, tervezés, tetőtér beépítés

Kategória: Gyakori kérdések Építkezés előtt Földszintes, vagy tetőtér beépítéses? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva