A családi házakban leggyakrabban előforduló fa födém típusokról gyűjtöttünk össze egy kis ismertetőt. Itt csak a családi házakban előforduló szerkezetekkel foglalkozunk, kitérve azokra is, amelyekkel régi épületekben találkozhatunk. A nehéz födémeket majd külön bejegyzésben ismertetjük. Az elején le kell szögezni, hogy ahol a födém teherbírásáról beszülünk, annak mértéke minden esetben a statikai méretezéstől függ. Meglévő födém esetében statikus tervezőnek kell ellenőriznie, hogy a teherbírása megfelel-e a tervezett igénybe vételeknek. Amennyiben meglévő fafödémre kívánunk tetőtér beépítést tervezni, nem csak statikai vizsgálat szükséges, hanem a vonatkozó rendelet értelmében már az építési engedély kérelemhez is mellékelni kell a faanyagvédelmi szakértői véleményt.

Elsődlegesen két fő csoportra osztjuk a födém szerkezeteket: könnyű, és nehéz födémek.

A könnyű szerkezetes födémek jellemzően fa anyagúak, az acél könnyűszerkezet előfordulása családi házakban elhanyagolható. Napjainkban gyakori, hogy egy földszintes családi házon, vagy a lakóépület legfelső, teljes szintjén nem is valódi födém készül, csak a tető talpszelemenje fölé épített fogópárokra függesztenek egy hőszigetelt gipszkarton álmennyezetet. Ennek a kialakítása a legolcsóbb, viszont teherbírása minimális, nem tárolásra készül. A teherhordásra is alkalmas hagyományos változat a borított gerendás fafödém. Jellemzően 60-110 centiméter közötti tengelytávolsággal elhelyezett fűrészelt fagerendákból áll, alul-felül deszka burkolattal. Napjainkban épülő könnyűszerkezetes épületekben ennek a modern változatát alkalmazzák, felülről OSB panel burkolattal, alulról gipszkarton álmennyezettel. Nagyobb teherbírású, de manapság már nem használt födém típus a csapos gerendás, más néven tiplifás fafödém. Ennek teherbírása, a gerendák méretétől, és állapotától függően akár a vasbeton födémeknél is jelentősen nagyobb lehet. Szorosan egymás mellé helyezett, három oldalon egyenesre vágott fagerendákból épült. Nevét az egymás melletti gerendák együtt dolgozását elősegítő fa csapokról kapta.

Néha előfordulnak olyan különleges igények, amit csak rétegelt ragasztott fatartókkal lehet kielégíteni. Ezek egyedi tervezésű, egyedi gyártású különleges faszerkezetek.

A fa mint természetes anyag, beépítés után is több környezeti hatásokból eredő veszélynek van kitéve. A leggyakoribbak:

• rovarkár
• gombásodás
• korhadás, rothadás
• tűz

Az OTÉK érvényben lévő előírásai szerint „faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.” A tűz elleni védelmet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani. Ez az épület besorolásának megfelelő tűzállósági időt biztosító felület kezeléssel, illetve tűzvédő burkolattal érhető el. A faanyag rothadásának megelőzésére távol kell tartani minden nedvességet a faszerkezetektől, és biztosítani kell a légmozgást körülötte, elkerülendő a befülledést.

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, födém, statikus, statikus terv, tervezés, tetőtér beépítés

Kategória: Építkezők számára fontos 2 hozzászólás