Horcsik födém

A Horcsik a XX. század első felében elterjedt tégla tálcás födém rendszer. Eredetileg 120-160 cm tengelytávolsággal elhelyezett, melegen hengerelt I acél gerendák közé építették. A párhuzamosan elhelyezett acélgerendák alá zsaluzatot készítettek, és arra fektették a tömör agyag téglákat, lapjára, 3-4 cm hézaggal, kötésben. A téglák között, a gerendára merőleges irányban alakították ki a futó fugákat, és abba betonacél szálakat fektettek, két végükön a az acél gerendák talplemezére felfuttatott kampókkal. A másik irányban kötésképet mutató fugák a téglák eltolt elhelyezkedése miatt a lemez együtt dolgozását javítják. A fugákat finom szemcsés betonnal öntötték ki. A rendszert később, az ötvenes – hatvanas évek családi házas építkezéseinél is alkalmazták, akkor már jellemzően előregyártott vasbeton gerendák között. A gerendák tengely távolsága általában 90-110 cm körüli volt, de találkoztunk már 140 cm tengelytávval is. A téglákat már hálósan fektették, és keskenyebb fugával. Általában a lakószint fölötti zárófödémet készítették ezzel a technológiával, és fölötte már csak az üres padlás szint volt. A gerendák köze salakkal, esetleg homokkal volt kitöltve, esetenként a felszínét egy beton kéreggel burkolták.

Amikor egy födém teherbírását számítjuk, minden esetben a statikusnak azt kell megvizsgálnia, hogy egy tetszőleges,általános helyen lévő terhelés milyen teherátadás útján jut el a függőleges teherhordó szerkezetekig. (Hiába van a legerősebb gerendánk, ha a közte lévő szerkezet átlyukad) Horcsik födém esetében ez azt jelenti, hogy ha tetőtér beépítést akarunk készíteni, akkor ellenőrizni kell a gerendák teherbírását, valamint ellenőrizni kellene a tégla betétes tálca teherbírását is. Ez utóbbi esetben nem véletlen a feltételes mód, mivel a Horcsik tálca teherbírásának megállapításához szükség lenne a tégla, az acél, és a kiöntő habarcs / beton szilárdsági minőségének, valamint a betonacélok függőleges elhelyezkedésének ismeretére. Ezekhez részben műszeres vizsgálatok, részben több helyen végzett roncsolásos feltárásokra lenne szükség, és a végeredmény nagy valószínűséggel arra vezetne, hogy a tálca teherbírása nem elegendő a tetőtér beépítés terhének hordásához. A gerendák ellenőrzése már egyszerűbb feladat, mert a különböző gerenda típusok eltérő formával készültek, készülnek, tehát ha a forma alapján azonosítani tudjuk a gerenda típusát, akkor csak a tervezett terhelést kell összehasonlítani a gyártó által kiadott teherbírási táblázattal.

Amikor egy családi házban Horcsik födémre tervezünk tetőtér beépítést, akkor azt úgy alakítjuk ki, hogy a téglabetétes tálcát teher mentesítsük. Ennek több módja lehetséges, például a gerendákra fektetett bordázatra épített OSB panel, vagy a vasalt aljzatbeton. A pontos kialakítást a statikus tervben a gerendák sűrűségének, és típusától függő teherbírásának függvényében kell meghatározni. A gerendák tervezett terhelését csökkenthetjük azzal, ha a feltöltés kicseréljük perlitre, esetleg csak eltávolítjuk, és úgy alakítjuk ki fölötte az új szerkezeteket. A gerendák terhelésének csökkentésére a tervezéskor az általános súlycsökkentés mellett van egy olyan lehetőség is, hogy egyes helyi, koncentrált terhek alatt (pl: válaszfalak, tető székoszlopok) egyedi acél áthidalókat építünk be a tálcák fölé, a vasbeton gerendák közé.

Címszavak: , , , , ,