Nehéz födémek

A családi házakban leggyakrabban előforduló födém típusokat ismertetjük, beleértve azokat is, amelyekkel az idősebb épületekben találkozhatunk. A családi házak nehéz födémjei legtöbb esetben vasbeton szerkezetűek. A fafödémek típusait egy korábbi bejegyzésben már felsoroltuk

Nagypaneles födémek

Családi házak esetében elhanyagolható arányban fordulnak elő, néhány, a panelházak időszakában épített sorházas építkezésen alkalmazták. Szigorúan kötött szerkezeti alaprajzi rendszere van, mivel a födém elemek helyiség méretűek.

Palló födémek

Általában 1,20 méter szélességű előregyártott vasbeton szerkezetek, a súlycsökkentés érdekében üreges kialakítással. Ennek ellenére is jelentős súlyuk miatt (már 3 méteres fesztávnál is 1 tonna fölötti önsúly) a mozgatásuk nehézkes, nagyméretű tehergépkocsikat, és daruzást igényel. A tervezésnél a szerkezet alaprajzi elrendezés is kötött. Minden panel két végénél biztosítani kell az alátámasztást, és a panelok szélességét is figyelembe kell venni. A panelok találkozásánál rendszeresen megjelennek a dilatációs repedések, és az egyes panelok különböző íve miatt gyakori, hogy a mennyezet vakolat helyett inkább álmennyezetet érdemes alkalmazni.

Gerendás födémek.

Családi házakon a leggyakrabban előforduló rendszerek, nagyon sok változatukkal találkozhatunk. Közös jellemzőjük, hogy meghatározott távolságonként párhuzamosan elhelyezett gerendák a fő teherhordó elemek, és a köztük lévő sávokat másodlagos teherhordó elemek töltik ki. Az épületen belül a teherhordás iránya változhat, tehát előfordulhat, hogy az egyes szerkezeti mezőkben a gerendák iránya eltérő, de minden esetben minden egyes gerenda mindkét vége alatt teherhordó falnak, vagy azt helyettesítő pillérnek, áthidalónak kell lennie.

A gerendás födémeknek nagyon sok változata létezik. Az előregyártott vasbeton gerendák közül legismertebb az „E” jelű BVM gerenda, de régebbi épületeken gyakran találkozunk egyéb BVM gerenda típusokkal is, például az „M”, „G”, „F”, „FF”, „L” jelű típusok. Napjainkban más gyártók is forgalmaznak hasonló kialakítású rendszereket. Közös jellemzőjük, hogy a gerendák a kereskedelmi forgalomban kapható formájukban már teherbíróak. Általában maximum 6,6 (8,0) méter fesztávig készülnek, a nagyobbak súly meghaladja a 300 kilót, ezért daruzást igényel. A gerendák közé napjainkban szinte kizárólag béléstesteket helyeznek, régebben előfordult a gyári vasbeton tálca, monolit vasbeton lemez, vagy a horcsik lemez alkalmazása. Fontos, hogy a gerenda teherbírását a gyártó által adott műszaki adatlap határozza meg, és ez alapján a statikus tervez adja meg a beépítés sűrűségét, és az esetleges gerenda kettőzés szükségességét. Meglévő födémre tervezendő tetőtér beépítés esetében szintén a statikus tervező határozza meg a gerenda típus, kiosztás, és a szerkezet állapota alapján a födém teherbírását, tehát a födém vasbeton anyagából még nem következik egyértelműen a megfelelő teherbírás.

Ezekre a szerkezetekre jellemzőek a gerendák külön mozgása miatt a mennyezeten rendszeresen megjelenő párhuzamos repedések. A gerendák együtt dolgozását lehet javítani, és a szerkezet kismértékű teherbírás növekedését lehet elérni a megfelelően kivitelezett vasalt felbeton készítésével.

Modernebb szerkezetek a nyomott öv nélküli födémgerendák. Például a Porotherm forgalmaz ilyen kerámia papucsos födémrendszert. Ezek a gerendák a vásárláskor annyira nem teherbíróak, hogy a gyártó utasítása alapján szállítani csak élére állítva szabad, de ettől nem kell megijedni. A statikus által megfelelően megtervezett, és kivitelezett födém teherbírása egyenértékű az egyéb vasbeton gerendákéval. Hasonló működési elvű a Leier mesterfödém, vagy a Nádép fabeton födémrendszer, csak azok tisztán vasbeton anyagúak, és a gerendákból rácsos vasalat emelkedik ki. Ezeket a gerendákat beépítéskor a gyártó által meghatározott sűrűséggel kell alátámasztani, majd a béléstestek, és a kiegészítő vasalat elhelyezése után az egész födémet egyben betonozni. A beton szilárdulása után nyeri el a födém a végleges teherbíró képességét. A Porotherm rendszer gerendáit az építőanyag telepen típusként lehet megvásárolni, míg a másik két említett födémrendszert a gyártótól egyedileg kell rendelni, mivel azoknál azonos hosszúságú gerendákból többféle teherbírású változat is létezik, és a gyártó minden esetben a konkrét tervhez gyártja a gerendákat. Ehhez vállalják a födémterv elkészítését is.

Régebbi családi házakban előfordul az acélgerendás födém is, de leginkább csak a pince fölötti szerkezetben. Ezek általában melegen hengerelt I acél gerendák, közöttük poroszsüveg, vagy Horcsik födémmel, esetleg monolit vasbeton lemezzel.

Monolit vasbeton födémek

A tervezés szempontjából ezek adják a legnagyobb szabadságot, és ezt lehet leginkább a tervezett épület alaprajzi szerkezeti sajátosságaihoz igazítani, kihasználva a kétirányú teherhordás, és a többtámaszúság lehetőségét is. Másrészt viszont ezek a legérzékenyebbek a kivitelező szakmai felkészültségére, és felszereltségére. A monolit födém teljes felületű zsaluzatot igényel, a helyszínen készítik a födém vasalatát, és betonozzák a födémet. A monolit vasbeton födém lehetővé teszi, hogy akár csak pontokon támasszuk alá pillérekkel, nem szükséges, hogy alá teherhordó falakat, vagy lelógó áthidalókat tervezzünk. Ezekből viszont az következik, hogy monolit vasbeton födémet csak külön készített statikus kiviteli terv alapján szabad kivitelezni, amit egyébként a vonatkozó rendelet is előír. Viszont egy jól megtervezett, és kivitelezett monolit vasbeton födémen nem lesznek látható repedések, és vakolás nélkül, glettelés után festhető. A monolit födémeknek van egy modernebb változata, amiben a monolit szerkezet előnyeit egyesítik az előregyártott szerkezetek gyorsabb kivitelezésével. Ez a megoldás úgy készül, hogy a konkrét családi ház, vagy bármely épület tartószerkezeteihez igazítva megtervezik az egyedi vasalatot, és egy vékony, ~ 3 cm vastag kéregpanelba betonozva, üzemben előre gyártják. A panel a megfelelő alátámasztással ellátja a zsalutábla funkcióját is, csak  némi kiegészítő vasalatot, és a szükséges vastagságú betont kell a helyszínen bedolgozni. Ennek a rendszernek is jelentős szállítási, és daruzási igénye van.

Meg kell még említeni, hogy egyes épület szerkezeti rendszerekhez saját, a rendszerhez illeszkedő födém típust terveztek. Ilyenek például a Prokoncept, Isoteq, és hasonló polisztirol falazati rendszerek födémjei. Ezeknél a zsaluzatra beton béléstestekhez hasonló polisztirol elemeket fektetnek, és arra helyezik a vasalatot, így kevesebb beton beépítésével kapunk megfelelő teherbírású födémet, aminek jó a hőszigetelése is.

Címszavak: , , , , , ,