Utólagos alap megerősítések

Az alappal kapcsolatos problémák leggyakoribb megoldása az alap megerősítése. Ezeknek a hibáknak az okai lehetnek például:

  • nem megfelelő alapozási mélység
  • nem elegendő alap teherbírás
    • túl keskeny alap miatt
    • átalakítás, bővítés, tetőtér beépítés miatti teher növekedés miatt
    • a meglévő alap fagyásos, vagy egyéb károsodása miatt
  • talajvíz, vagy csapadék mozgás miatti talaj kimosódás

Rögtön az elején két dolgot le kell szögezni. Az alap az épület szerkezeti rendszerének része, megfelelő minőségű megerősítése statikus terv, és talajmechanikai szakvélemény alapján készülhet. Mivel a munka szerkezeti elemet érint, építési engedély köteles.

Az alap megerősítésének legelterjedtebb változatai a mikró cölöpözés, az injektálás, és a szakaszos aláfalazás. A mikró cölöpözésnél kisméretű cölöpöket építenek be a talaj minőségének megfelelő sűrűséggel, és mélységig, és azokra terhelik az épület súlyát. Az injektálásnál speciális műgyantát préselnek az épület alapja alatti talajba, ami ott megszilárdul, és így növeli az alap terhelhetőségét. Az injektálásos módszer lehetőséget nyújt a megsüllyedt épületrészek korlátozott vissza emelésére is, alkalmazása a talaj szemszerkezetétől függ. A szakaszos aláfalazás a családi házak esetében a leggyakrabban alkalmazott módszer, ezért ezzel részletesebben foglalkozunk.

Szakaszos aláfalazás

A technológia eredeti változata a nevéből némi műszaki érzékkel kikövetkeztethető. A lényege annyi, hogy a megerősítendő alap alatt egy – másfél méter hosszban, a megfelelő mélységig kitermelik a talajt. A gödörben készítenek egy megfelelő szélességű alaptestet (eredetileg téglából). A meglévő, és az új alap találkozásánál kialakuló hézagot kisméretű tégla ékeléssel teszik zárttá. A szakasz elkészülte után a mellette lévő munkagödröt visszatöltik, és ismétlik a munkafázisokat a következő szakasznál. Napjainkban az egyszerűbb kivitelezés, és a jobb, tartósabb minőség érdekében természetesen már betonból készül de a technológia lényege változatlan. Viszont nem szabad megfeledkezni a betonok jellemzőiről. A cementes anyagok fontos tulajdonsága, hogy bedolgozás után, a cement kötése közben kis mértékben zsugorodnak. Ez azt jelenti, hogy a betont bármilyen technológiával dolgozzuk be, bárhogy tömörítjük, megszilárdulása után mindenképpen marad egy minimális hézag az új beton, és a régi alap között. Ennek kiküszöbölésére a beton bedolgozásakor nagyobb hézagot kell hagyni, és ezt a hézagot a beton szilárdulása után speciális hézag kitöltő habarccsal kell kitölteni. A hézag kitöltő habarcsok különleges, általában műgyanta kötésű anyagok, olyan összetétellel, hogy kötés közben ~ 1-3% mértékben megduzzadnak. (Ezeket az anyagokat néha tévesen duzzadó cementnek nevezik, mivel nem cement alapúak) Ez azt eredményezi, hogy az anyag nem csak arra képes, hogy hiánytalanul kitöltse a hézagot, hanem be is feszül, ezáltal a szerkezetnek rögtön egy kis előterhelést is biztosít. A talajmechanikai szakvélemény, vagy a statikus terv azt is meghatározhatja, hogy az alap megerősítését milyen sorrendben kell végezni, esetleg azt is, hogy az alap szakasz elkészülte után, a következő szakaszt két egység kihagyásával kell kivitelezni, nem megfelelő a sorban haladás.

alapmegerosites

Tisztában kell lenni azzal is, hogy a leggondosabb kivitelezés mellett is a szakaszos aláfalazás a teherhordó szerkezet teljes hosszán szakaszonként, és időlegesen, de megszünteti az alátámasztást, és ezzel megmozgatja azt. Ezzel új repedések is kialakulhatnak. Ráadásul az új alapsík egy mélyebb, esetleg kevésbé betömörödött talajrétegen fekszik, így az is megtörténhet, hogy egy új épületre jellemző süllyedések alakulnak ki, természetesen kisebb mértékben, akkor is ha nem növeljük az alapra jutó terhelést.

Címszavak: , , , , , , ,