Külső szerelésű redőnytokok beépítési módjai

Napjaink energetikai szemléletű épület tervezéseinél fontos szempont az árnyékolás. Az árnyékolás leghatékonyabb módja a külső árnyékoló alkalmazása, ami lehetséges növényzettel, az épület formájával, és külső árnyékoló szerkezet beépítésével. Ezek közül egyedül az árnyékoló szerkezet biztosítja a folyamatos szabályozás lehetőségét. A külső árnyékoló szerkezetek leggyakoribb fajtái:

  • nyitható zsalugáter
  • redőny
  • lamellák, zsaluziák
  • különböző vászon árnyékolók

Ha családi házak esetében, minden ablak árnyékolásáról beszélünk akkor a leggyakoribb, és anyagilag elérhető megoldás a redőny. A redőnynek meg van az az előnye, hogy szabályozható, már az egyszerűbb változatok is javítanak az ablak hőszigetelésén, és a betörés biztonságon, de léteznek hőszigetelt, és betörés biztonság szempontjából minősített típusok is. A redőny karbantartás szempontjából lehet külső szerelésű, vagy belső szerelésű, annak függvényében, hogy milyen irányból férhetünk hozzá a redőnytokhoz. A belső szerelésű redőnyök általában hőszigetelés szempontjából gondosabb kialakítást igényelnek, valamint már a falszerkezet építés idején ki kell választani a redőny gyártóját, mivel ezek legtöbbször a falazattal együtt elhelyezendő, előregyártott redőnytokkal készülnek. (A redőny tényleges beépítése csak az építkezés vége felé történik, de a redőnytokot falazáskor elhelyezik)

redony1

1. rajz

redony2

2. rajz

A családi házak építtetői általában a választásokat (és a költségeket) igyekeznek a végsőkig kitolni, ezért marad a leggyakoribb változat a külső szerelésű. De ezzel kapcsolatban is mindenképpen szükséges döntéseket hozni, lehetőleg már a tervezés időszakában, mert ezek a döntések hatással vannak a szerkezet kialakítására, és így a statikus tervre is.A külső szerelésű redőnytokok legfeltűnőbb változata az utólag elhelyezett minitokos redőny, ami mind esztétikailag, mind pedig funkcionálisan kényszer megoldásnak tekinthető. A funkcionális hátránynak azt tekintem, hogy utólagos elhelyezésével csökkenti az ablak bevilágító felületét. (1.rajz)

Sokkal jobb megoldás rejtett vakolható redőnytok. Ezt beépítve a homlokzaton a vezetősíneken kívül semmit nem látunk, csak ha az ablaknyílásban felnézünk, ott látjuk a szerelő panelt. Ennek beépítését már a tervezéskor, illetve legkésőbb a kivitelezés korai szakaszában el kell dönteni. A helyes beépítés esetén ez a tokrendszer nem takar el semmit az ablak bevilágító felületéből. Ehhez az ablak mérete fölött kell helyet biztosítanunk, ami már szerkezet építésére is kihat. Mivel a helyzetet már az ablak gyártók is felismerték, régen megjelent a piacon megoldásuk, ami az olcsó kivitelezést teszi lehetővé. (2.rajz)

redony3

3. rajz

Ez egy egyszerű toktoldó elem, ami az ablak felső tokját megmagasítja, és így biztosítja a helyet a redőnytok beépítéséhez. Ez azzal jár, hogy szerkezet építésekor magasabb nyílást kell kihagyni az ablak részére. A szerkezet megépítése után is van még lehetőségünk ennek az alkalmazására, de az azzal jár, hogy alacsonyabb ablakot kell gyártatni. A kialakításnak két kisebb hátránya van. Egyrészt az nyílászáróknak általában a tok a gyengébben hőszigetelő része, és ezt növeljük meg, másrészt belső oldalról nézve az ablak fölött egy nagyobb tokfelület látszik, a falnyíláson belül, amit viszont a függöny eltakar. A külső, és belső megjelenés, valamint a hőszigetelés szempontjából egyaránt jó megoldás, ha a nyílás fölötti áthidalót tervezzük a redőnytok fogadására megfelelő formájúra. (3. rajz) Ez viszont a kivitelezés költségét növeli, és a kivitelezők sokszor igyekeznek az „egyszerűbb”, műszakilag, statikailag nem teljesen korrekt megvalósítani.

Címszavak: , , , ,