(A felsorolás nem jelez fontossági sorrendet!)

Ár

Azért vettük ezt az első helyre, mert ez mindenkinek eszébe jut, és sajnos nagyon sokan nem is jutnak tovább. Gyakran érdeklődnek úgy, hogy az egyetlen kérdés, hogy „mibe kerül?” Vizsgáljuk meg jobban, hogy mi van az összeg mögött!

Referencia

Úgy, mint bármely más vállalkozóval kapcsolatban, az építész kiválasztásáról is el lehet mondani, hogy jó, ha egy ismerőstől, vagy megbízható személytől pozitív tapasztalatokról kapunk információt.

A szolgáltatás tartalma

A leggyakoribb tervezési megbízás az építési engedélyezési terv, aminek a tartalmát a vonatkozó rendelet meghatározza. Emellett irányadó lehet a Magyar Építész Kamara vállalási szabályzata, ami tartalmazza a szolgáltatásnak a Kamara által javasolt tartalmát, és hogy a munkával kapcsolatban mit tekintünk a Megrendelő által nyújtandó adatszolgáltatásnak. Ezeket viszont az Építtető, aki a tervezést megrendeli, általában nem ismeri. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy sokszor az egyes rendeleteket a különböző engedélyező hatóságok eltérően értelmezik, esetleg az értelmezés is változik az idővel, akkor egy felületesen megbeszélt tervezési megbízásnál nagy meglepetések érhetik a Megrendelőt.

Az általában nem okoz meglepetést, hogy az engedélyezési eljárás illetékét nem tartalmazza a tervezési díj, és legtöbbször a tulajdoni lap, és a térképmásolat költségét sem. Azt viszont tisztázni kell, hogy ezek beszerzése kinek a feladata. Legtöbbször a tervezők a szakértelmet nem kívánó, csak időráfordítást igénylő tevékenységeket nem szokták az ajánlatba belevenni.

Gyakori probléma, hogy egy olcsó tervezési ajánlat azért olcsó, mert nem tartalmazza az engedélyezési dokumentáció minden szükséges mellékletét, részfeladatát. Ez még önmagában nem lenne hiba, mivel sok munkát csak megfelelő jogosultsággal rendelkező szaktervező végezhet el. Ilyen lehet például a geodézia, talajmechanika, statika, szakértői vélemény… . Ezek után úgy tartom korrektnek, ha az ajánlattevő felhívja a figyelmet arra, hogy ezen felül még milyen jellegű, és nagyságú költségek várhatóak.

Az is előfordulhat, hogy a tervező a rendeletben előírthoz képest valamilyen többlet szolgáltatást vállal. Ilyen lehet például a napjainkban már általánosnak tekinthető 3D bemutatása az épületnek (látványterv). Viszont ez nem biztos, hogy minden esetben része a vállalásnak, és az sem mindegy, hogy a modellezés a tervezésnek melyik fázisában, és milyen szinten történik. Előfordult már olyan érdeklődő is, aki úgy értelmezte ezt a látványtervet, hogy „azt mutatjuk be, hogy micsoda csillogó – villogó épületet tudunk tervezni, aztán a valóságban valami ki ócskaság jön össze, mert a cifrára nem lesz pénzük”. A látványtervnek nem szabad erről szólnia! A látványterv arról szól, hogy a közösen megálmodott épület, az egyeztetett felületi kialakításokkal, esetleges díszítésekkel milyen lehet. Másik többlet vállalás lehet a családi ház tervezésénél a részletesebb kidolgozás, mivel hazánkban a családi házak nagy többsége az eng terv alapján valósul meg.

Későbbi szolgáltatások

Az engedélyezés terv az építkezésnek csak a kezdete. Nem elhanyagolható, hogy az építtető a későbbiekben milyen támogatást tud kapni a tervezőtől a háza megvalósításához. Ilyenek lehetnek például:

• kiviteli terv készítése
• költségvetés kiírás készítése
• szaktervezők, adatszolgáltatás szaktervezők részére
• műszaki ellenőrzés

Esztétika, kreativitás

Természetesen nem elhanyagolható, hogy a kész épület milyen esztétikai megjelenésű lesz, ezért jobbak az esélyek, ha a tervező korábbi munkái szimpatikusak a megrendelőnek, vagy a tervező azonosulni tud a megrendelő elképzeléseivel. Fontos, hogy a tervezőnek jó ötletei legyenek a feladattal kapcsolatban.

Együttműködés, bizalom

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a megépült családi házunk évekig, esetleg egész életünkre az otthonunk lesz. Ezt kell úgy megálmodni, hogy a vágyainkat a lehetőségeink által megengedett legjobb mértékben megközelítsük. Ez csak a tervező, és az építtető együttműködésével lehetséges, átlag ember nem létezik, mindenki másképp képzeli el az életét, környezetét. Emellett az építész nem látnok, és nem műszaki rajzoló! Jó eredmény csak közös munkából származhat! A tervezés során sok olyan döntést kell meghozni, ami meghatározza a majdani épület tulajdonságait. Ezekhez a döntésekhez a szubjektív szempontokat („politikai döntések”) az építtető tudja hozzátenni, a szakmai tapasztalattal pedig a tervezőnek kell rendelkeznie. Ez csak akkor sikerülhet jól, ha képesek az alkotó együttműködésre, és kialakult egy bizalmi viszony. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a tervező javaslatait mindenben el kell fogadni, de jó, ha az építtető nem kételkedik a tervező által elmondott szempontokban, és azok értékelésében.

Tapasztalat

A tervező kiválasztásának az is fontos szempontja lehet hogy a tervező milyen tapasztalattal rendelkezik, és ezt többféleképpen is értelmezhetjük. Nézhetjük a tervezési gyakorlati időt. Érdekes az is hogy a tervezési feladathoz hasonló munkákban milyen tapasztalata van a tervezőnek. (pl: új családi ház, bővítés, kis telekre tervezett épület, …) Érdemes azt is megtudni, hogy a tervezőnek a tervezésen kívül milyen gyakorlati tapasztalata van. Sajnos több olyan tervvel találkoztunk, ahol a tervtanács által magasra értékelt, látványos tervben olyan milliós nagyságú rejtett költségek voltak, amiről az építtetőnek sejtelme sem volt (sajnos valószínűleg a tervező kollégának sem). Ebből a szempontból előnyös, ha a tervezőnek kivitelezői gyakorlata is van, esetleg valamilyen formában rendszeresen részt vesz az épületek megvalósítási folyamatában is.

Share on Facebook

Címszavak: statikus, szakértő, tervezés, építész

Kategória: Gyakori kérdések A tervező választás szempontjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva