jún 11
3
Régi földszintes családi házakban az egyik leggyakoribb födémszerkezet. A fő tartószerkezetét a ~ 0,8 – 1,1 méterenként elhelyezett párhuzamos, fűrészelt fagerendák alkotják. A gerendák tetején minden esetben merőleges irányban elhelyezett deszkázatot találunk, erre sokszor agyag tapasztást, vagy salakterítést készítettek. Az alsó felülete lehet lapolással elhelyezett natúr gyalult deszkázat (pórfödém), deszkázatra készített nád erősítésű stukatúr vakolat, vagy nádpallóra készített stukatúr vakolat.
A fafödémek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a födém, és a tető szaruzata egy szerkezeti egységet alkot, szerkezetileg együttműködnek. Ennek egyik következménye, hogy nagyon kicsi annak az esélye, hogy a tető szerkezete fiatalabb legyen, mint a födémé, mivel a tető elbontása nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne kicserélni a teljes födémet. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy egy fafödém gerendái a tetőszerkezettel ellentétben takartan helyezkednek el, de a nedvesség, és a rovarok hozzáférhetnek, akkor érthető, hogy egy ilyen szerkezet esetében számítani kell arra, hogy a födémgerendák esetleg (sokkal) rosszabb állapotban vannak mint a tetőszerkezet. A teljes valós helyzetet csak a gerendázat teljes feltárása után lehet megállapítani, de egy az állapotot jól jellemző szakvéleményhez is sok négyzetméternyi deszkázatot kell eltávolítani.
Ha valaki egy borított gerendás födém fölött akar lakószintet (tetőtér beépítést) kialakítani, akkor mindenképpen számítania kell a megerősítés szükségszerűségére, valamint a vonatkozó rendelet a meglévő faszerkezetek esetén kötelezően előírja a faanyagvédelmi szakvélemény elkészítését.
És hogy miért kell a megerősítéssel számolni?
- Eredetileg a fafödémünk egy padlás terheinek a hordására készült, egy lakószint terhei ennél jóval nagyobbak. Válaszfalakat építünk, hőszigetelünk, burkolunk.
- Az eltelt idő alatt a faanyagot különböző károsodások érhették: rovarrágás, gombásodás, korhadás, mechanikai sérülések. Ez mind a teherbírás csökkenését eredményezheti.
- A jelenlegi statikai méretezési előírások (Eurocode) szigorúbbak, ami azonos igénybevétel esetén is nagyobb keresztmetszeteket követel meg.
A borított gerendafödémek megerősítésével kapcsolatban az egyik leggyakoribb problémás elképzelés, ami még a kezdő mérnökökben is felvetődik, a monolit födém készítéséhez zsaluzatként használni a fafödémet, így „nagyobb károsodás nélkül” megmaradhatnak az alatta lévő helyiségek.
Ezzel kapcsolatban a következőket kell végiggondolni:
- A hagyományos zsaluzás esetén a jó minőségű zsaludeszka alatt max 80 cm tengelytávval kellett elhelyezni a gerendákat, és a gerendákat 1,5 – 2,5 méterenként kellett lábakkal alátámasztani.
- A meglévő fafödém anyaga elöregedett, esetleg károsodott. A deszkázat nem zsaluzat céljára lett kialakítva. A gerendák osztásköze ritkább mint a zsaluzási szabályok által megengedett. Vélhetően a terhelési, és vetemedési deformáció miatt a felület jelentősen eltér a megkíván síktól. Az alsó felület stukatúr vakolat, ami nem teszi lehetővé a gerendák közvetlen megtámasztását, viszont terhelés alatt a stukatúr összenyomódhat.
- Ha ezen a szerkezeten akarjuk elkészíteni az új monolit vasbeton födémet a következőkre kell számítani:
- Az új födém nedves súlya ~ 0,5 tonna/m2, ami kivitelezés közben a dinamikus hatás, és a technológia miatt helyenként akár a duplája is lehet.
- Az adottságok miatt a deszkázat nagyobb mértékű, változó nagyságú lehajlására kell számítani, ami az egyenetlen mennyezet mellett többlet beton bedolgozás szükségességét jelenti, ráadásul a vastagabb helyen lévő nagyobb súly tovább növeli a lehajlás különbséget.
- Az új betonszerkezet teljesen lezárja a faanyagot, ami hosszú távon az anyag befülledését, korhadását okozhatja, számítani kell arra, hogy a faszerkezetet előbb – utóbb ki kell bontani, mert a saját súlyát sem fogja elbírni.
- A réseken a nedves technológia miatt nagy mennyiségű cementlé, víz folyik le. Ha műanyag fóliával takarjuk le a „zsaluzatot”, a fólia a beton kitükrösödését okozza, ami kizárja az esetleges későbbi mennyezet vakolás lehetőségét. A fóliát kiszúrhatja a vasszerelés. A fóliával kapcsolatos problémákat elkerülhetjük a bitumenes lemez alkalmazásával, de azt össze is kell ragasztanai, mert különben csak annyit érünk el, hogy sávokba koncentrálva folyik le a nedvesség, viszont a terhelés alatt könnyebben kiszakad, és drágább.
Ezek után nem hinném, hogy ez a megoldás tényleges megtakarítást eredményezne.