A válasz megértéséhez vizsgáljuk meg a belső oldali hőszigetelés problémáit. Általános tudnivaló, hogy egy homlokzati szerkezeti rétegrend kialakításánál egyszerre kell vizsgálni a szerkezet hőtechnikai, és páratechnikai jellemzőit. A fizika törvényeinek megfelelően a falszerkezeten keresztül hőáram formájában energiát veszítünk, és a pára is mozog az alacsonyabb páranyomás irányában. A párával kapcsolatban tudni kell, hogy létezik egy fontos jellemző, a telítési páratartalom, aminek az értéke hőmérséklet függő. Minél alacsonyabb egy szerkezetnek, vagy a levegőnek a hőmérséklet, annál alacsonyabb a telítési páratartalom. Ha a szerkezetben a páratartalom átlépi a telítési értéket, ott pára lecsapódás jelentkezik, amit nedvesedésként érzékelünk. (Ha ez a jelenség a levegő lehűlése miatt következik be, akkor beszélünk ködről.) Ahol pedig rendszeresen megjelenik a szerkezet nedvessége, ott előbb – utóbb kialakul a penész számára kedvező táptalaj. Az egyes anyagok hőszigetelő, és párafékező képessége nem feltétlenül egymással arányosan változik, ezért a szerkezeten belül a hőmérséklet, és a páratartalom változása eltérően alakul. Példának nézzük meg egy hagyományos, 38 cm vastag kiméretű tégla fal belső oldalára helyezett hőszigetelés esetében ezeket az adatokat, egy homlokzati EPS (polisztirol), és egy kőzetgyapot szigetelés esetében, a falszerkezet általános helyén. Mindkét esetben 6 cm szigetelő lemez elhelyezésével számoltunk, mivel az energetikai méretezés első lépcsőjének kielégítéshez ekkora vastagság szükséges. A számításnál a belső oldali hőmérsékletet +20°C-kal, a külső oldalit -10°C-kal vettük figyelembe.

Belső oldali hőszigetelés 6 cm EPS lappal

Belső oldali hőszigetelés 6 cm kőzetgyapot lappal

A szerkezeten belüli hőmérséklet változást az okker színű görbe jelöli, bal oldalt a külső, jobb oldalt a belső tér. A két grafikonban közös, hogy a régi falszerkezet és a belső oldalra helyezett szigetelés határ felületén a hőmérséklet – 2,0°C körüli értéket vesz fel, és ezen a részen a pára görbe is eléri telítési értéket (harmatpont). Mivel az EPS páratechnikailag viszonylag jól záró, ezért a számítások alapján ebben az esetben a telített egyensúlyi állapot kialakulásához több mint 300 napra van szükség, ami elméletileg a köztes nyári időszakok miatt nem fog bekövetkezni. Viszont ha a felület bárhol sérül, és bejut a párás levegő a határoló felületig, ott azonnal kialakul a pára lecsapódás. Hallottunk olyan esetről, amikor a a belső oldalon elhelyezett EPS lapok toldásai a papír tapéta felületén penészből rajzolódtak ki. Kőzetgyapot esetében annyiban más a helyzet, hogy jó légáteresztő anyagként páratechnikailag nyitott, ezért ott 31 nap alatt kialakul a telített helyzet. Ennek ellensúlyozására szokták javasolni a belső felületen elhelyezett párazáró fóliát, de ott is figyelni kell a rögzítések, és a csatlakozások párazáró kialakítására. Már az általános helyzet áttekintése után is érzékelhető, hogy a belső oldali hőszigetelés olyan problémák lehetőségét rejti, amiknek a figyelmen kívül hagyása sok gondot okozhat.

Vizsgáljuk meg a speciális helyeket is!

Ne felejtsük el, hogy idáig a szerkezeti felületnek egy általános helyen lévő, idealizáltnak tekinthető részét emeltük ki a környezetből, és azt vizsgáltuk. Viszont a belső oldali hőszigetelést nem tudjuk felület folytonosan a teljes homlokzat belső felületén végigvinni.

A homlokzati falhoz belülről válaszfalak, harántfalak, födémek csatlakoznak, amelyek megszakítják a hőszigetelést. Amennyiben ezeken a helyeken a hőszigetelést egyszerűen neki futtatjuk a merőleges szerkezetnek, akkor kialakuló új falsaroknál vegyük figyelembe, hogy a fent említett, a fal, és a hőszigetelés közti síkon kialakuló -2°C, és a belső tér között csak egy 6 cm vastag téglaszerkezet van. Ennek eredményeként a falsarokban a felületi hőmérséklet +9 – +10°C körül alakul, ami biztosan pára lecsapódást eredményez. Ezt elkerülendő találták ki, hogy ahol lehetséges, ott a merőleges szerkezetek felületén egy – egy ék alakú szigetelő lemez csíkot helyeznek el. Falon, és mennyezeten ez csak esztétikai kérdés, padlón viszont már bonyolultabb a kialakítása. Ezek után ismételjük meg a kezdő kérdésünket:

Miért kívülről hőszigetelünk?

Az eddig felsoroltakból következik, (illetve egyesek igazolására sincs szükség) hogy milyen hátrányokat okozhat még a megfelelően kialakított belső oldali hőszigetelés is:

• csökkenti helyiség hasznos alapterületét
• a felületi mechanikai sérülések, vagy rögzítések (pl.: utólagos dübelezés) párát ereszthet a szerkezetbe, ami pára lecsapódást eredményezhet
• a homlokzatot belülről megszakító merőleges szerkezetekre ék alakú szigeteléssel kell befordulni, ami esztétikailag megváltoztatja a helyiség megjelenését
• a hőszigetelés befordítása nem mindenhol valósítható meg teljesen, vagy a költségei jelentősen megnövekednek

Mi történik, ha mégis belülről kell szigetelni?

Családi ház esetében nem gyakori, de egyébként előfordulnak olyan helyzetek, amikor a felsoroltak ellenére nem kerülhetjük el a belső oldali szigetelés alkalmazását. Ilyen lehet egy sokszintes panelház, ahol nincs lehetőség egy lakást külön szigetelni, vagy egy műemlék épület, ahol a műemlékvédelmi szempontok miatt nem nyúlhatunk a homlokzathoz. Ebben az esetben mindenképpen alaposan meg kell tervezni a kialakítást, figyelni a kivitelezés minőségére, és a használat során is betartani azokat a szabályokat, amelyek megelőzik a rendszer károsodását. Ezen felül a közelmúltban megjelentek olyan hőszigetelő anyagok, amelyeket a belső oldali hőszigetelésre is minősítettek. Ezek olyan természetes anyagú szigetelő lapok, amelyek saját tömegük többszörösének megfelelő párát képesek károsodás nélkül felvenni, tárolni, és a nyári időszakban kipárologtatni.

Share on Facebook

Címszavak: belső oldali hőszigetelés, családi ház, hőhíd, hőszigetelés

Kategória: Gyakori kérdések Hőszigetelés Építkezők számára fontos Miért kívülről hőszigetelünk? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva