Passzívház

A föld fosszilis energia hordozó készletének csökkenésével az élet minden területén egyre nagyobb figyelmet fordítunk az energia felhasználás csökkentésére. A klímaváltozás, üvegház hatás is a köznapi életben egyre nagyobb hangsúllyal megjelenő fogalmak, melyek szintén a téma fontosságát hangsúlyozzák. Ha emellett megnézünk egy kimutatást, mely szerint Németország teljes energiafelhasználásának ~30%-a jut a háztartásokra, és elgondolkodunk az energia árak emelkedésének ütemén, akkor rá kell jönnünk, hogy hosszú távon az egyén és az emberiség szempontjából egyaránt fontos a családi házak energia felhasználásának csökkentése. Az építőiparral foglalkozó szakemberek erre a kérdésre többféle választ is adtak. Kidolgozták az alacsony energiájú ház, a passzívház, a nullenergiás ház, az autonóm ház koncepcióját, és biztosan van még több kidolgozott, vagy kidolgozás alatt álló elgondolás.

Ezek közül most a passzívházzal fogunk foglalkozni. Hagy miért pont ezzel, annak több oka is van: ez az egyik legismertebb, az elsők közt alakult ki, és az EU, azon belül hazánk is egy ilyen jellegű szabályozást tervez bevezetni 2020-ig. Egyes hírek szerint idehaza három lépcsőben szigorítják az energetikai előírásokat, és ennek az eredményeként érjük el a kívánt célt, utána már csak az új előírásoknak megfelelő épületeket lehet építeni.

Mi az a passzívház?

A passzívház az alacsony energiaszintű épület továbbfejlesztése, a szabványt Németországban dolgozta ki Dr. Wolfgang Feist. Az ő vezetésével működik Darmstadtban a Passivhaus Institut. A passzívház lényege, hogy akár hagyományos aktív fűtés nélkül is, nagyon alacsony energia felhasználás mellett biztosítja a téli és nyári komfortérzetet egyaránt. Ehhez a megvalósult épületnek bizonyos műszaki feltételeket kell kielégítenie. Ezek közül néhány kiemelt adat:

  • az épület éves összes primer energia szükséglete maximum 120 kWh/(m2*év)
  • az épület éves fűtési hőszükséglete maximum 15 kWh/(m2*év)
  • maximális fűtési hőszükséglet 10 W/m2
  • nagy fokú légtömörség: 50 Pascal nyomáskülönbség esetén maximum 0,6-szoros ellenőrizetlen forrásból származó légcsere

Itt kell szólni a minősített passzívházról. Ennek lényege, hogy ha valaki olyan épületet szeretne, amiről a Passivhaus Institut által felhatalmazott tanúsító igazolja, hogy passzívház, akkor nagyon szigorúan meghatározott eljárást kell követni. Már a terveket is ellenőrzik, és ha a kivitelezés végén megfelelő értékeket mérnek, akkor a tulajdonos egy hivatalos igazolással veheti át az épületet.

Mivel érhetjük ezt el?

Rögtön az elején oszlassunk el egy félreértést. Sokan gondolják, hogy vastagon hőszigetelik az épületet, és kész a passzívház. Ez így nem elegendő. Indoklásként csak két fontos példa. Egy épület hőveszteségének jelentős hányada a szellőztetéskor szükséges légcsere után a beeresztett hideg levegő felmelegítéséhez szükséges, illetve napjainkban egyre több energiát fordítunk a nyári komfortérzet biztosítására, amihez szintén nem elegendő a hőszigetelés.

Arról, hogy ténylegesen hogy érhetjük el célunkat, most csak néhány fontosabb elvet emelünk ki, mivel a az összes információ sok kötetnyi irodalmat megtölt. Természetesen ennek a hőszigetelésnek az épület minden részén egyenletesnek kell lennie, és egy ennyire jól szigetelt épület esetében sokkal nagyobb a jelentősége a csomópontok hőhídmentes kialakításának.

Fontos az épület tömegének kompakt megformálása. Egy kompakt formánál kisebb az egységnyi alapterülethez tartozó hőleadó felület, így csökkenthető a fajlagos hőveszteség.

Egy megfelelően tájolt épületnél, és jól tervezett üvegezett felületekkel hasznosítható a napsugárzás energiája. Itt nem csak a napelemes, napkollektoros rendszerekre kell gondolni, hanem arra is, hogy az üvegezett felületeken besütő nap, vagy egy hőcsapdaként kialakított télikert segíthet a lakás felmelegítésében.

A családi ház energia felhasználását éves szinten, komplex módon vizsgáljuk, így a nyári felmelegedés kérdését is vizsgálni kell. Ez ellen a legjobban úgy védekezhetünk, ha nem is engedjük felmelegedni az épületet, elsődleges eszköz az árnyékolás. Ebben szerepet játszanak a környező fák, fix árnyékolók, és szabályozható redőnyök, spaletták. A lombhullató fák különösen alkalmasak arra, hogy nyáron árnyékolják az épületet, télen pedig beengedjék a napsugarakat. A hagyományos parasztházak verandái déli tájolással szintén kiválóan alkalmasak arra, hogy a nyári, magasan delelő nap ellen árnyékoljanak, télen, a laposabb szögben sütő napsugarakat beengedjék.

A passzívház kialakításánál a gépészet is más megközelítést igényel. A hagyományos, aktív fűtés szerepe jelentősen visszaesik, inkább biztonsági tartalék jellegű. Nagymértékben alkalmazzuk a régóta ismert napkollektoros, és napelemes rendszereket, de ezek mellett megjelentek az új technológiák is, amelyek a családi ház, és környezete közötti energia átadást csökkentik. A leginkább terjedő eszköz a rekuperátor, ami a a szellőző rendszerbe épített szerkezet, a bejövő, és kimenő levegő közötti hőcserélést oldja meg, közel 100% hatásfokkal. Léteznek már olyan berendezések is, amelyek az épületből távozó szennyvízből vonják ki a hőenergiát.

Fentiek alapján érzékelhető, hogy a passzívház építése új szemléletet igényel a tervezés, és a kivitelezés szakaszában egyaránt. A tervezést nagyon alaposan, több új szempontra kiterjedően kell végezni, minősített passzívház esetén a külön ellenőriztetni. Részletes kiviteli tervdokumentáció szükséges. A kivitelezőtől is sokkal nagyobb odafigyelést, és a tervek részletes betartását követeli, és az épületnek közelébe sem mehet olyan hozzáállású kivitelező aki szerint már a „nagyapja is így csinálta, akkor most miért nem jó?”

Címszavak: , , ,