Takaréküreges falak

Ezt a falszerkezetet többféle néven szokták emlegetni, én ezt a változatot ismerem, és használom. Alkalmazása főleg a XX. század első felére jellemző, illetve az ötvenes – hatvanas évekig előfordult, általában családi házakat, melléképületeket építettek belőle. Minden esetben tömör falazó téglából épült, a tégla típusától függően 25, vagy 30 cm szerkezeti vastagsággal. Fontos jellemzője, hogy takarékossági okokból a fal szerkezetileg nem tömör. Lényegében a két felületen élére állított téglából rakott „éltégla” falból áll, amelyeket rendszeresen összeköt egy – egy keresztben álló tégla, ezáltal a két réteg egy szerkezetként működik. A két homlokzati sík között vagy üresen hagyták a légteret, esetleg néha salakkal töltötték ki. Ha az eddig leírtakat végiggondoljuk, kiderül, hogy a fal keresztmetszetének kevesebb mint a fele vesz részt a teherhordásban. Ehhez hozzáadva azt, hogy a falazáskor már keskeny felületek találkozásán alkalmazták a habarcs rétegeket, amelyek ennyi idő után már elképzelhető, hogy részben ki is peregtek, érthető, hogy ezeknek a falaknak a teherbírása erősen korlátozott. Mivel ez a korlátozott teherbírás már a fal építésekor is ismert volt, csak földszintes épületeket építettek belőle, és a födémszerkezet borított gerendás fafödémből készült.

takarekureg_1
takaréküreges falszerkezet

 

A témával azért érdemes külön foglalkozni, mert ha valaki egy meglévő épület átalakítását tervezi, akkor egy ilyen falszerkezet jelentősen korlátozhatja a tervezési lehetőségeket, vagy akár meg is hiúsíthatja az átalakítást. Ebből kiindulva nagyon fontos a szerkezet beazonosítása. Ha a fal felülete nincs bevakolva, akkor nagyon egyszerű a felismerése, a sorok 12, vagy 15 cm magasak, élére állított téglák látszanak, és helyenként egy – egy téglának a bütüs vége látszik, ahol átkötötték a két réteget.

takarekureg_2
takaréküreges falazat homlokzati képe

 

Ha a homlokzat be van vakolva, akkor már nehezebb a dolgunk. Ha a fal szerkezeti vastagsága eltér a 25, vagy 30 centitől, akkor kizárható az üreges falazás. (Ne feledkezzünk meg a vakolatok vastagságáról!) Ha a fal vastagsága ebbe a tartományba esik, akkor próba fúrással győződhetünk meg a szerkezetéről. Már több alkalommal előfordult, hogy épület vásárlása előtti tanácsadáson az eladó hozzájárult, hogy nem feltűnő helyen próbafúrást készítsünk. Ez 1 centinél kisebb átmérőjű furatot jelent, a homlokzat külső síkjától max 10 cm mélységig. Nem biztos, hogy egy furat elegendő, de hozzáértő szakember 3 furat eredménye alapján ki tudja zárni, hogy azon a helyen a fal üregesen készült. Ne felejtsük el azt sem, hogy nem kizárható a több lépcsőben épült ház esetében, egyik építés üreges, a másik tömör!

Ha valaki egy üregesen falazott épületet fölfelé akar bővíteni, például tetőtér beépítéssel, akkor elméletileg elképzelhető, hogy a szerkezeti sarkoknál vasbeton erősítő pillérekre támasztjuk a födémet, de az idős, üreges falak annyira értéktelenek, és annyi problémát okozhatnak, hogy nem érdemes ebben az irányban gondolkodni, sajnos ilyen esetekben általában inkább a bontást, és a teljesen új építést javasoljuk. Előfordul az is, hogy valaki csak kisebb, belső átalakítást akar készíteni. Ez természetesen megvalósítható, de arra kell készülni, hogy nehéz előre pontosan meghatározni, hogy a munka meddig fog terjedni. Csak azt kell végig gondolni, hogy ha salakkal van kitöltve a rés, és valahol kibontjuk, akkor hatalmas felületről egyszerűen kifolyhat a salak. A nyílást általában szélesebbre kell bontani, és a falvégeket újra kell falazni, egy áthidaló beépítésnél nem elegendő a meglévő szerkezetre támaszkodni, a falvégeken pilléreket kell kialakítani.

Címszavak: , , , ,

Az oldalon statisztikai sütiket használunk

A sütik elfogadásával hozzájárul, hogy az oldalon belüli látogatói tevékenységét a Google Analytics rendszerével elemezzük.