Utólagos falszigetelések

Régi épületek, családi házak gyakori problémája a falak nedvesedése. Erre lehet megoldás az utólagos falszigetelés, azonban mielőtt egy ilyen költséges munkába belekezdene, mindenképpen érdemes kikérni egy szakértő véleményét. Előfordulhat, hogy a nedvesség nem a talajból érkezik, hanem a rosszul hőszigetelt épület hőhidas szerkezetein keletkező páralecsapódást érzékeljük, esetleg a két probléma együtt jelentkezik.

Most csak a vízszigetelés problémájával foglalkozunk. Elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy az épületnek azon szerkezetei, amelyek érintkeznek a talajjal (néhány kivételtől eltekintve) nedvességet vesznek fel, és a szerkezetbe bejutott nedvesség a kapilláris hatás miatt felfelé tud szívódni. Ennek a felszívódásnak a magassága a talaj nedvesség tartalmától, és a szerkezet anyagától függően akár 1 – 2 méter is lehet. Ennek a nedvesedésnek az esztétikai mellett egészségkárosító (penész, dohos levegő, …), és a szerkezetet károsító (salétromosodás, szétfagyás, …) hatásai is vannak. Ezek ellen védekezünk a falszigeteléssel, aminek a hibáit, hiányát tudjuk javítani az utólagos falszigeteléssel. A szigetelés elhelyezkedése szempontjából két fő típust vizsgálunk: az alápincézetlen, illetve az alápincézett épületet. Általánosságban még az elején jelezzük, hogy a sokféle pletyka szintű vélemény miatt, valamint a saját közvetlen tapasztalatok hiányában bizonyos elektromos, anódos, „kígyókosaras” megoldásokra most nem térünk ki.

Nem készül falszigetelés

Előfordulhat olyan nedvességi, és falszerkezeti állapot, ahol megfelelő falnedvesség vizsgálat alapján olyan döntés születik, hogy nem szükségszerű az utólagos falszigetelés. Ez olyankor fordulhat elő, ha a falszerkezetnek viszonylag alacsony a nedvesség tartalma. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy az épület környezetéből minden nedvességet elvezessünk, a fal nedvesség tartalmát pedig speciális falszárító vakolaton keresztül párologtatjuk el.

vizszigeteles

Alápincézetlen épület utólagos falszigetelése.

Ebben az esetben a vízszigetelés síkja a környező terepszint fölött helyezkedik el, és meghatározható egy vízszintes felület, amit nedvesség szempontjából a „külső”, és a „belső” tér határaként értelmezünk. A belső helyiségek aljzatának vízszigetelése a burkolati rétegek felbontása árán viszonylag egyszerű elkészíthető, de előtte el a fala alatti szigetelést kell megfelelően kialakítani. Ennek több módja is lehetséges amelyek közül az épület adottságai alapján kell kiválasztani az optimálisat.

Hagyományos megoldás

A régi módszer alapján a teherhordó fal alján, a vízszigetelés tervezett síkja fölött 2 – 3 sor magasságban, 1,0 méternél nem nagyobb hosszban nyílást bontottak. Ennek az alján kialakították a szigetelés egy szakaszát, majd ügyelve a szoros kiékelésre, az átfedési felület kivételével visszafalazták. A habarcs megszilárdulása után tovább haladtak a bontással, és a szomszédos mezőben is elkészítették a szigetelést, addig ismételve, amíg körbe nem értek a teljes házon.

Falátvágásos szigetelés

A hagyományos módszerhez hasonló elvű, annak modernebb változataként értelmezhető megoldás. A favágók, ácsok fűrészéhez hasonlóan működő láncos fűrésszel a falat teljes szélességében átvágják. A vágatba műanyag lemezt helyeznek szigetelésnek, és a résbe nagy nyomással injektáló habarcsot töltenek.

Acéllemezes szigetelés

A módszer lényege, hogy légkalapáccsal rozsdamentes acéllemez csíkokat vernek be a tégla fúgákba, és a bennmaradó acéllemezek alkotják a szigetelést. Az eljárás jelentő dinamikus hatása miatt csak statikai szakvélemény alapján érdemes belekezdeni.

Vegyi falszigetelések

Az eljárás lényege, hogy valamilyen hidrofóbizáló anyaggal telítik a falszerkezetet, ami megakadályozza a kapilláris hatás kialakulását, és ezáltal a nedvesség felszívódását. Az eljárás fejlődése során különböző (folyékony, zselés, …) anyagokat dolgoztak ki. A közös bennük az, hogy a falat meghatározott sűrűséggel, közel teljes vastagságban át kell fúrni, és a megfelelő anyagot gravitációs úton, esetleg túlnyomás alatt kell bejuttatni. Az eljárás különböző generációjú anyagaira a kivitelezők különböző garanciát vállalnak.

 

Mindegyik esetben fontos a falszigetelés, és az aljzatszigetelés megfelelő csatlakoztatása, ami egyszerű, megfelelő magasságú felhajtással korrekt módon kialakítható.

Alápincézett épület utólagos falszigetelése

Ez sokkal bonyolultabb, és összetettebb feladat, mint az előző, a sokféle lehetőség miatt inkább csak a fő megoldási irányokat tárgyaljuk. Ilyenkor a szigetelésnek egy térbeli felületen kell elhelyezkednie, ahol a hozzáférhetőség általában korlátozottabb. Új problémaként jelentkezhet az is, ha a szigetelendő szerkezet mélyebben van mint a mértékadó talajvízszint. Ebben az esetben a belső oldalon lévő (például az aljzaton lévő) szigetelésnél gondoskodni kell a felúszás elleni védelemről is. (Képzeljük el, hogy a szigetelésünk egy gumicsónakhoz hasonló, aminek az alja megfelelő merevítések nélkül fölfelé „horpad”). Alápincézett épületek utólagos szigetelésénél gyakori a különböző szigetelési módozatok kombinálása. Ilyen esetekben különösen hangsúlyos szerepe lesz a technológiai fegyelem mellett a az egyes szigetelt felületek csatlakoztatásának.

Ha a pince nedvesedése nem okoz gondot.

Ebben az esetben a problémát vissza vezettük az alápincézetlen épület megoldásaihoz, csak gondolni kell a pince szerkezeti biztonságának megőrzésére is.

Az épület teljes egészében körbeásható

Ebben az esetben a pince alsó szintjénél a fent elírt eljárások valamelyikével elkészíthető a vízszintes vízszigetelés, és hozzá csatlakoztatva a pincefal külső felületén egy jól működő bitumenes lemez szigetelés, az új építésekkel megegyező módon.

Az épület nem körbeásható

Ez a gyakoribb helyzet, és kétféle megközelítésben lehet kezelni, a padlón kialakítandó szigetelés módja hasonló a korábbiakhoz.

A szigetelést kialakíthatjuk a szerkezet külső síkján, ha megfelelő sűrűségű furatokon keresztül nagy nyomással szigetelő anyagot (pl: kétkomponensű PUR) juttatunk oda. Az eljárás költséges, és nagy szakértelmet igényel. A másik lehetőség a szigetelés kialakítása a szerkezet belső síkján. Ebben az esetben olcsóbb anyagokat, és egyszerűbb kivitelezést választottunk, de a járulékos költségek lehetnek magasabbak. Gondolni kell a szigetelő réteg helyzete miatti negatív víznyomásra, vagyis a víznyomás a szigetelést le akarja lökni a falról. (Merevítés nélkül a gumicsónak oldala is behorpadhat) Léteznek olyan szigetelő habarcsok, amelyek ennek a feltételnek is megfelelnek. A szigetelés kialakításának egyik alapvető szempontja, hogy a szigetelés felületének folytonosnak kell lennie, vagyis ahol a pince külső falához bármilyen belső fal csatlakozik, ott is meg kell oldani a folytonosságot. És végül arról se feledkezzünk meg, hogy ha a pince belső felületén alakítjuk ki a szigetelést, akkor szerkezetbe még bejut a nedvesség, ami azt jelenti, hogy a szerkezetben a fölötte lévő szintre is fel tud szívódni, vagyis a pinceszint fölött valószínűleg egy újabb szigetelő síkot kell kivitelezni, at alápincézetlen épületeknél leírtak szerint.

 

Címszavak: , , , ,