A családi házak építésénél általában a költségek csökkentése érdekében nem készítenek talajmechanikai szakvéleményt. A rendeletek is csak bizonyos műszaki paraméterek teljesülése esetén teszik kötelezővé. A talajmechanikai vizsgálat, és szakvélemény célja, hogy pontos képet kapjunk az épület alatti talaj rétegződéséről, és műszaki jellemzőiről.

Egyik tervezési megbízásunknál, az épületet egy frissen parcellázott, folyóparti területre kellett építeni. A területen mi terveztük az első épületet, így semmi előzetes, tapasztalati információ nem állt rendelkezésre. Az épület paraméterei alapján nem volt kötelező a talajmechanikai szakvélemény készítése. A tervezéssel kapcsolatos helyszíni szemle egybe esett a szennyvíz csatorna építésével, még nyitva voltak a csatorna árkok. A talaj felszín alatt ~ 1,50 méter mélységben egy vékony sáv látszott, amiről közelebbi vizsgálat után kiderült, hogy összetömörödött növényi réteg. Mivel fölötte tömör, vegyes rétegek látszottak, arra lehet következtetni, hogy a terület gazdája a jobb értékesíthetőség érdekében úgy döntött, hogy a talajszintet feltöltéssel emeli meg. A feltöltés előtt a területen legalább térdig érő gaz volt, amit nem távolítottak el, erre hordták rá a töltő anyagot. A feltöltést jól megtömörítették, de az alatta lévő tömörített gaz egy ~5 cm vastag rothadó réteget alkotott, ami az idő múlásával megroskad, és méretet töredékére esik össze.

Ez a területet parcellázó vállalkozó részéről szakszerűtlen, hatásai miatt tisztességtelen eljárás volt.

Az 1,50 méter mélység túl van a családi házak esetében jellemző 1,0 méter alapozási mélységen. Ez azt jelenti, hogy ha talajmechanikai vizsgálat nélkül folyik egy családi ház kivitelezése, akkor a szokásos mélységig ásva jó minőségű, tömör talajt találnak, semmi nem utal arra, hogy bármilyen egyedi intézkedésre lenne szükség. Az 1,50 mélységben lévő rothadó réteg egy idő után összeesik, és a fölötte lévő talaj rétegek megsüllyednek, a süllyedés mértéke bizonytalan, és változó lehet. Az eredmény a rajta lévő épületek tervezettnél nagyobb mértékű süllyedése, változó mozgása, ennek következtében jelentős mértékű repedezése.

Ebben az esetben az illetékes engedélyező hivatal hozzáállását sem tartom teljesen korrektnek. A terep felszín 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása építési engedély köteles, így arról az illetékes műszaki osztálynak is tudnia kellett. Arról nem kellett tudniuk, hogy a töltés műszakilag elhibázott, és benne maradt a növényzet, de feltöltött területeken általában a helyi építésügyi szabályzatban kötelezően előírják minden építési engedély kérelemhez a talajmechanikai szakvélemény készítését.

Ebben az esetben csak a szerencsén múlott, hogy kiderült a rejtett probléma. A tanulsága csak annyi, hogy a sokak által kidobott pénznek tekintett talajmechanikai szakvélemény jelentősége csak akkor látszik, ha valami problémás az épület alatti rétegekben. A talajmechanikai szakvélemény 6 méter mélységű próba fúrás alapján készül! Ha ismerjük a talaj rétegek jellemzőit, akkor a statikus tervezés során pontosabban lehet meghatározni az alap méreteit.

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, feltöltés, kivitelezés, statikus, tervezés

Kategória: Kivitelezési hibák Talaj rétegződés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva