Építési törmelék a födémben

 Egy régi kedves ismerős házvásárlása kapcsán találkoztam a következő esettel. Sajnos egyeztetési problémák miatt lemaradtam a vásárlás előtti szemléről, az eset még a mobil telefon korszak előtt történt. Megvásárolták a családi házat, ami egy pince, földszint + tetőteres, ~15 évvel korábban épült épület volt. Egy év elteltével hívtak, hogy van a lakásban egy repedés, amit már több alkalommal kijavítottak, de mindig újra előjön.

A helyszíni szemlén a főfalak helyzetéből, és a mennyezeten látható párhuzamos hajszálrepedések távolságából, irányából megállapítható volt, hogy az épület födémjei 6,60 méter fesztávolságú előregyártott gerendás szerkezetek. A problémás fal egy 10 cm vastagságú válaszfal a lakás közepén, a födém gerendáira merőlegesen. A rendszeresen kiújuló repedés vízszintesen a mennyezet alatt 10-15 cm távolságra, teljesen egyenesen látszott. Mivel a kérdéses fal egy válaszfal volt, tehát teherhordó szerepe nem volt, és alatta egy teljesen nyitott üres pincét láttam, a repedés helye, és folyamatos kiújulása valami olyan jelenségre utalta, amitől a födém lassan, de folyamatosan hajlik egyre lejjebb, a a legfelső, vágott magasságú sor a felső födémre tapadt. A probléma pontos meghatározásához pontosan meg kellett állapítani a födém szerkezetét, és a pontos rétegrendet. Ennek egyetlen módja a feltárás. A válaszfal egyik oldalán a nappali, a másikon a konyha volt. Egyikben sem szívderítő a feltárás lehetősége, de a tulajdonos megértette, hogy nincs más lehetőség. A konyhát választottuk, mivel annak kisebb a területe, könnyebb takarítani, és a feltárás után lapburkolaton jobbak a lehetőségek a darabonkénti javításhoz. Felbontottam a burkolatot, és kiderült, hogy a födém „E” gerendás szerkezet, gyári vasbeton tálcákkal, salakfeltöltéssel. Az „E” gerenda méretrendjében a 6,60 méter a maximális falköz, már ritkán használt méret, és 5,40 méter falköz mérettől gerenda kettőzés szükséges. Ennek megfelelően a födém szabályos kialakítása a következőképpen nézne ki:

 

Minden esetben 2-2 gerenda kerül egymás mellé, majd 60 cm tengelytávolságú közzel egy vasbeton tálca. Ezen a szerkezeten salakfeltöltés készül, tetején aljzat betonnal, azon a helyiségek burkolata. A valóság ettől egy „kicsit” eltért. Az első eltérés az volt, hogy nem kettőzték a gerendákat. Ezzel a spórolással a 2 db gerenda/ 74 cm sűrűség helyett 1db gerenda / 60 cm sűrűséget alakítottak ki. Ez önmagában az egy gerendára eső teher ~62 százalékkal megnövekedését eredményezte! Ezzel azonban még nem ért véget a kivitelező „spórolása”. A salakfeltöltés az előírásnak megfelelően elkészült, viszont ezzel már a szerkezet építésen túljutottak, és az épület körül ott volt egy halom építési törmelék, röviden sitt. Ezt egyszerűen az aljzatbeton készítése előtt elterítették a földszinti födémen ~ 15 cm vastagságban. A 80 m2 alapterületű lakásban ez 12 m3 anyagot jelent, amit nem szállítottak el. A födém szempontjából viszont 200 kg/m² felesleges többletterhet képvisel, ami önmagában meghaladta az akkor a födémekre előírt méretezési hasznos terhelést.

 

A statikai számításokat figyelembe véve nem volt más lehetőség, mint a pincében készíteni egy szerkezeti megerősítést acél pillérekkel, és gerendákkal. Szerencse, hogy a pincében volt elegendő hely, és az új szerkezetek nem zavarták a használatot.

Egy másik épületen ismeretlen okból, talán az elhibázott lépcső méretezés miatt a teljes szint födémjére egy réteg 10 cm vastag válaszfallapot terítettek az aljzatbeton alá. Utólag néha megállapíthatatlanok az indítékok, de ez nem annyira fontos. A lényeg, hogy itt is 100 kg nagyságrendű felesleges holtterhet hordtak fel a födém minden egyes négyzetméterére. Szerencsére ez a padlásfödém volt, amire csak tervezték a tetőtér beépítést, a teljes megvalósítás elmaradt.

Napjainkban már ritka a födém feltöltés alkalmazása, de speciális esetekben néha előfordul. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a feltöltés a tervezett anyaggal történjen. Ha belegondolunk abba, hogy egy perlitbeton feltöltés 400-500 kg/m³, ezzel szemben az építési törmelék akár 1500-2000 kg/m³, akkor érthető, hogy ennek a szabálytalan helyettesítése is könnyen eredményezhet 100-150 kg/m² olyan terhelést amivel a statikus terv készítésekor nem számolt a tervező.

Sokszor felejtik el az emberek, hogy minden szerkezetnek van egy méretezési teherbírása. Azt könnyen megértik, hogy egy 1 tonna teherbírásra méretezett kisteherautó platójára akkor sem érdemes feltenni egy 2 tonnás betontömböt, ha az ráfér, de egy födémszerkezetnél már nehezebben veszik tudomásul a korlátozásokat. A felsorolt példák a kivitelezés közben elkövetett extrém hibákat mutattak be, de van sokkal hétköznapibb vonatkozása is. Egy kicsit nagyobb cserépkályha, vagy épített kandalló súlya 0,5-1 tonna, és ez viszonylag kis felületen koncentráltan terheli a födémet. Előtte minden esetben kérjük ki egy statikus véleményét, illetve készíttessünk statikus tervet a födém szükség szerinti megerősítésére. A történet végén a rossz hír, hogy ha egy födém az elmondott módon van túlterhelve, de nem szakad le, annak jeleit nagyon könnyű egy festéssel rövid időre eltüntetni. Ebben az esetben szemrevételezéssel minimális az esély arra, hogy akár egy szakember is észrevegye.

Címszavak: , , , ,