jan 12
16
Egyik tervezésünknél az építtető egy új melléképületet épített. Az épületet autó szerelő műhelynek szánta, és tervezés során azt is megbeszéltük, hogy a monolit vasbeton födémre függesztené a csörlőt, amivel a szerelés során a motorokat kiemeli. Ezen túlmenően a nem hivatalos tervek között szerepelt, hogy az ingatlanon álló családi ház felújítása idejére a család ideiglenesen ennek a melléképületnek a tetőterébe költözik. Az engedélyezési eljárás sikeresen lezajlott, a jogerős engedély után további terveket, támogatást nem igényeltek.
Néhány hónap elteltével egészen más ügyben kerestem az építtetőt, de közel három hétig nem tudtam elérni, amikor egy este teljesen véletlenül sikerült találkoznunk. Ő boldogan mesélte, hogy az épület monolit vasbeton födémjét „holnap fogja személyesen kizsaluzni”. Egy kis beszélgetés közben kiderült, hogy „nagyon jó erdélyi brigádot” sikerült találnia, akik „nagyon szépen dolgoznak”. A monolit födémet „jó erősen bevasalták”, „olyan készen kapható vashálót” tettek bele. Itt kezdett a szerkezet gyanússá válni. Az építőanyag telepeken kapható átlagos hegesztett háló a konkrét födémnél a szükséges betonacél méretnek talán a 25 százalékát fedezi. ezek után megvizsgáltam a födémet. Az épület ~ 6 méter szerkezeti fesztávval készült. Erre a fesztávra a szükséges födémvastagság (ami az engedélyezési terven szerepelt is!) 22-25 cm. Ezzel szemben a kőművesek a koszorú zsaluzatot egy sor futón élére állított kisméretű téglából készítették. Ez 12 cm födémvastagságot jelent, viszont a beton felületét jobban megvizsgálva enyhén teknősnek látszott, a közepe felé 3-4 centimétert vékonyodott. Így a födém szerkezeti vastagsága középen már jóval 10 cm alatt volt. A helyszín megvizsgálása után felhívtam a figyelmét, hogy ez a szerkezet olyan veszélyes, hogy a kizsaluzását semmiképp ne vállalja, ezt az zsaluzza ki, aki építette.
Az eredmény: kizsaluzáskor a 6 méter fesztávú födém a saját súlya alatt negyed óra alatt közel fél métert hajlott le!
A szerkezetet természetesen el kellett bontani. A bontásnál külön nehézséget jelentett, hogy ha a födémet egyszerre szakítják le, akkor a falat is bontani kell, az óvatos bontásnál viszont egy bizonytalan, gyenge födémen kellett dolgozni.
Sok esetben bírálják az építőipari tevékenységre vonatkozó különböző rendeleteket, de ebben az esetben beigazolódott, hogy teljesen megalapozott az az előírás, hogy minden monolit szerkezethez kötelező a kiviteli terv (vasalási terv) készítése. A vasalási tervben a statikus tervező meghatározza az alkalmazandó betonacél minőségét, méretét, sűrűségét, elhelyezkedését, formáját, valamint a beton minőségét, és a szerkezet méreteit, és esetleges különleges előírásokat. A zsaluzás, és a vasalat elkészülte után ellenőriztetni kell a statikus tervezővel, vagy legalább a műszaki ellenőrrel a vasalatot, és csak az írásos jóváhagyás után szabad elkezdeni a betonozást!
ajánlott felbontás: 1280*1024