A lakóépületekben, családi házakban a repedések, teherbírási problémák mellett a leggyakoribb hiba jelenség a nedvesség a belső felületeken. Általában a nedvesség három forrásból származhat:

• valamilyen épület burkon kívüli nedvesség jut a szerkezetbe
• épületen belüli pára lecsapódás (kondenzáció)
• épületen belüli gépészeti rendszer hibája

Az épület burkon kívüli nedvesség eredete lehet csapadék, vagy talaj nedvesség. Családi házak esetében a nedvesség forrásként jellemző gépészeti rendszerek lehetnek: az ivóvíz, a szennyvíz csatorna, és a fűtés, esetleg a klíma.

Épület szerkezetek nedvesedése esetében is elmondhatjuk, hogy először a kiváltó okokat kell megszüntetni, csak utána érdemes a hatások kezelésével foglalkozni. Amíg a nedvesség forrását nem szüntettük meg, számítani kell az utánpótlásra, és ennek megfelelően a jelenség kiújulására, esetleg fokozódására.

Általában a gépészeti eredetű nedvességek okának beazonosítása egyszerűbb. Ha ismerjük a falban, aljzatban vezetett csövek helyét, esetleg a fűtési rendszeren folyamatos nyomás csökkenés tapasztalható, akkor jól beazonosítható az ilyen nedvesedések oka. A hiba pontos helyének megtalálása néha bonyolultabb, mert a vezeték mellett messzire el tud szivárogni a víz, esetleg a csempe burkolat mögött nem is látszik az eredeti probléma helye. Sajnos legtöbbször csak bontással, vagy speciális berendezéssel (pl kamerával) lehet a hiba helyét megtalálni.

Az épületen kívüli nedvesség forrása lehet csapadék, vagy talajnedvesség. A talajnedvességnél nem szabad megfeledkezni a kapilláris hatásról, ami azt jelenti, hogy a nedvesség a szerkezetekben, feltöltésekben a környező talajszint fölött akár méteres magasságig is fel tud szívódni. Az épületen belüli pára lecsapódás a régi épületeknél jellemzően a hőszigeteléssel, hőhidakkal kapcsolatos probléma, az új épületek esetében előfordul a megfelelő szellőztetés hiánya is. A pára lecsapódásának egy speciális esete, amikor a hibás fal rétegrend miatt a falszerkezeten belül jön létre kondenzáció, és ott csapódik le a pára. A pára lecsapódását egy előnytelenül kialakított szoba bútorozás is elő idézheti. Amikor egy homlokzati fal elé zárt szekrényt, szekrénysort állítanak, és nem biztosítják a levegő megfelelő mozgását, akkor ott a helyi hőmérséklet alacsonyabb lesz a helyiség léghőmérsékleténél, ezért szintén pára lecsapódást okozhat.

A tetőtér beépítéseknél előfordul, hogy a nem megfelelő rétegrend, vagy anyag használat miatt keletkezik pára lecsapódás, ami a beázással teljesen megegyező jelenséget eredményez. Találkoztam olyan esettel, amikor egy tetősík ablak nyithatóságát házilagosan minimálisra korlátozták. Ennek eredményeként a szellőztetés hosszabb ideig tartott, a pára lecsapódott a tok belső felületén, és megállt a tok vájataiban. A végeredmény az ablak alsó sarkaiban ténylegesen befolyó nedvesség volt.

Ezeknél a problémáknál gyakori, hogy egyértelműen azt sem tudjuk biztosan megállapítani, hogy a nedvesség kívülről, vagy belülről származik. A tulajdonosok általában először a talajnevességre, vagy a tetőnél beázásra gyanakszanak, de a helyzetet minden esetben a teljes környezet megvizsgálásával kell elemezni. Meg kell vizsgálni a nedvesség foltok helyét, hogy csak a külső falakon, vagy belsőkön is jelentkeznek problémák. A külső falaknál az is fontos, hogy mi van a fal külső oldalán. Annyi szempont jöhet szóba, hogy egy ilyen bejegyzésben mindent nem is tudunk leírni.  Ilyen esetben sajnos csak azt tudom javasolni, hogy hívjanak tanácsadásra egy megfelelő felkészültségű szakembert, aki a hiba eredetének behatárolása után meg tudja határozni a szükséges feladatokat. Az is előfordulhat, hogy az első javaslat csak további vizsgálatokra, feltárásokra vonatkozik, mert másképp nem tudjuk szűkíteni a lehetőségeket.

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, hőhíd, hőszigetelés, tanácsadás

Kategória: Gyakori kérdések Hőszigetelés Építkezők számára fontos Nedvesség nyomok a falakon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva