Ez év elején olyan új jogszabály változások léptek életbe, melyek az egy évvel ezelőttiekkel, valamint az év közbeni módosításokkal együtt alapvetően átformálják az építkezések kezelését. Építkezés előtt az egyik leggyakoribb kérdés így hangzott: Mihez kell építési engedély? Ha szó szerinti értelmezésre gondolunk, akkor lehet egyszerű választ adni: az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek felsorolását a 312/2012 korm rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ez így azonban több szempontból is megtévesztő. A lista nem tartalmazza a 300 m² hasznos alapterületet el nem érő lakóépületek építését, bővítését, amiről egy magasabb jogszabály, az ÉTV intézkedik. Ezek az építkezések egyszerű bejelentés alapján végezhetőek, és arra is számítani kell, hogy az egyszerű bejelentés a gyakorlatban egy kivitelezési terv készítését, és feltöltését jelenti az e-naplóba. Emellett a hivatkozott mellékleteben szereplő, építési engedély nélkül végezhető tevékenységek esetében is bizonyos feltételek fennállása mellett az építés kivitelezési rendelet (191/2009 korm) előírja kivitelezési dokumentáció készítését, amit szintén az e-naplóba kell feltölteni. Ezeknek az előírásoknak a legfontosabb részeit próbálom itt összefoglalni.

Egyszerű bejelentés

Az egyszerű bejelentésről az ÉTV 33/A § renderlkezik a következő szöveggel:

„A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén”

A részleteket a 155/2016 korm rendelet szabályozza. A bejelentés a kivitelezési dokumentáció e-naplóba történő feltöltésével valósul meg, a kivitelezés a bejelentés után 15 nappal kezdhető meg. A kivitelezést 10 éven belül kell elvégezni, ha az nem fejeződik be, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani. A rendeletek emellett arra ösztönöznek, hogy három éven belül fejezzük be az építkezést, mivel az elkészült épületről hatósági bizonyítvány kiállítását kell kérni, ami az első három évben díjmentes, utána évente 200.000,- forinttal nő a díj.

Fontos tudnivaló, hogy az egyszerű bejelentés alapján megvalósuló építkezések esetében a rendelet a tervezők, és a fővállalkozó kivitelezők számára is előírja az érvényes felelősségbiztosítás meglétét.

300 négyzetméter fölött az építés, bővítés változatlanul építési engedély alapján végezhető.

Átalakítás

A korában hivatkozott melléklet az építési engedély nélkül végezhető tevékenységet listáját a következő ponttal kezdi:

„1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”

Ennek értelmezéséhez érdemes megnézni az OTÉK (253/1997 korm rendelet) 1. mellékletét, ahol a fogalom meghatározások között ezt találjuk:

„Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.”

Tehát amennyiben az építmény belső térfogata nem változik, jelenleg nem kell építési engedélyt kérni mérettől, és funkciótól függetlenül, és az egyszerű bejelentésre sem kötelez rendelet.

Ez azonban nem jelenti a teljes szabadságot. A 191/2009 korm rendelet írja elő a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettséget, ami függetlenné vált az építési engedély kötelezettségétől, műszaki paraméterekhez kötik. A rendelet a következőket írja elő:

„Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető

a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,

b) az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében

ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,

bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,

bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,

be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,

bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,

bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A

bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint

c) az építmény bontása, ha

ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy

cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.”

Ezekben az esetekben a kivitelezés csak e-napló vezetése mellett végezhető, és a kivitelezési dokumentációt az e-naplóba fel kell tölteni.

Látszatra a változások könnyebbséget jelentenek, de az előzetes jóváhagyás elmaradása jelentősen növeli a kockázatot, nagy felelősséget ró a tervezőre, kivitelezőre.

Tovább árnyalja a képet minden esetben, hogy helyi önkormányzati rendeletben előírt településképi bejelentés vonatkozhat minden, engedélyhez nem kötött munkára.

Share on Facebook

Címszavak: egyszerű bejelentés, jogszabályok, építési engedély

Kategória: Rendeletek, jogi kérdések Építkezők számára fontos Jogszabály változások 2017 elején bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva