febr 11
27
Felhívom a figyelmet, hogy 2013 januártól több rendelet, köztük a használatbavételre vonatkozó is változik, ezeket jelenleg tanulmányozom, a megfelelő változásokat igyekszem mielőbb átvezetni. A változásokról külön bejegyzésekben készítek összefoglalót.
Minden olyan építési tevékenység végén, ami építési engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött, használatbavételi engedélyt kell kérni, illetve használatbavételi bejelentést kell tenni. Az eljárást a 193/2009(XI.15.) Korm. rendelet szabályozza, amely a tevékenységek felsorolásánál a 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet mellékletére hivatkozik. Az építtetőnek az épület az épület rendeltetésszerű, és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt, kell kérelmeznie a használatbavétel engedélyezését, illetve bejelenteni a használatbavételt. Ezt a kérelmet az építési engedély hatályossági ideje alatt lehet jogszerűen benyújtani. A hatályos előírások az engedélyező hatóságot kötelezik, hogy az építési engedély lejárta előtt 60 nappal szólítsa fel az építtető figyelmét az engedély lejártára, és annak jogkövetkezményeire. Amennyiben építtető nem kérelmezi a használatbavételt, az első fokú építésügyi hatóság építési engedély hatályának lejárta után, 60 napon belül helyszíni szemlét tart. Ha a szemle alapján az épület rendeltetésszerű használatra alkalmasnak látszik, akkor szankciók kilátásba helyezése mellett a kérelem benyújtására kötelezi az építtetőt. Ha a szemle alapján az épület még nem alkalmas a használatbavételi engedély megadására, akkor a készültségtől függően:
- Amennyiben építési engedélyhez nem kötött munkálatok vannak hátra – kötelezhetik az építtetőt a hátralévő munkálatok elvégzésére (arányos határidő kiszabása mellett), és a használatbavételi engedély kérelmezésére
- Ha a hátralévő munkák építési engedély kötelesek, akkor azonnali hatállyal kötelezik építtetőt a kivitelezési munka leállítására, az esetleges vészhelyzetek elhárítására, és felhívják a figyelmet a jogkövetkezményekre, valamint arra, hogy az építési munka csak egy új, a hatályos jogszabályoknak megfelelő építési engedély kérelem alapján kapott építési engedély alapján folytatható.
Két konkrét eset a határidő elmulasztásával kapcsolatban. A mulasztás oka eltérő, és esetünk szempontjából közömbös, de a probléma eredete azonos. 2006 január elején megváltozott a GMBSz, a gázkészülékekre vonatkozó szabvány, ami maga után vonta a kéményekkel kapcsolatos előírások változását.
Egy családi ház építtetőjét felszólították a használatba vételi engedély megkérésére, a határidők már régen leteltek, az engedélyezési eljárás, és a kivitelezés a korábbi gázos előírásik idején, és alapján zajlottak. Mivel már minden határidő lejárt, az kéményseprő hozzájárulást nem tudták megszerezni, így nem tudták a használatbavételi engedély kérelem összes mellékletét benyújtani. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt nem adta meg, a családi ház használatát megtiltotta!
A másik családi háznál hasonló kiindulás, csak ott az építtető szembesülve a „befejezetlen” építkezés tényével, maga kívánta rendezni a helyzetet. A fűtő berendezés cseréje a járulékos alakításokkal, egymillió Ft fölötti költséget eredményezett.
A használatbavételi engedély kérelemhez a következő mellékelteket kell csatolni:
- Az esetleges érintett szakhatóságok állásfoglalását (tisztán családi házas építkezéseknél nem jellemző)
- A felelős műszaki vezető nyilatkozatát
- Az érintett közműszolgáltatók nyilatkozatát arról , az épület közműszolgáltatása biztosított
- A kéményseprő-ipari szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az építkezés által érintett égéstermék elvezetők megfelelnek az előírásoknak.
- 2. sz. statisztikai adatlapot
- Amennyiben a tartalék fűtés kialakítására az engedélyezési tervben elektromos fűtés szerepel, nyilatkozat tételre jogosult elektromos szakember nyilatkozatát is kérni szokták, hogy a kialakított elektromos hálózat a tartalék fűtés biztosítására alkalmas
A használatbavételi engedély kérelem illetéke megegyezik az építési engedély kérelem illetékével. A használatbavételi engedély határozat kézhez vétele után építtető feladata egy geodétával elkészíttetni az épület feltüntetési vázrajzot, aki ezzel jegyezteti be a megvalósult épületet a földhivatali térképre.
ajánlott felbontás: 1280*1024