A tavalyi évben három különböző állami/EU támogatott beruházás fejeződött be közreműködésünkkel. Mindhárom munkát közel az elejétől a végéig kísértük, így olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk, amit érdemes az érdeklődőkkel megosztani. Habár mindhárom munka az ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) keretében zajlott, a tapasztalatokat a konkrét támogatási pályázati felhívás feltételeivel összevetve hasznos információkhoz lehet jutni. Most természetesen az ÚMVP feltételei szerinti lehetőségekről, kötelezettségekről fogok írni. Sajnos a pályázati határidők általában viszonylag rövidek (különösen egy építőipari beruházás előkészítéséhez viszonyítva), és így nagyon rövid idő alatt kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek meghatározzák az egész munkát.

Az első, és legfontosabb, hogy minden esetben át kell tanulmányozni a feltételeket, kötelezettségeket. Gondolni kell arra is, hogy mi történik, ha az elnyert támogatás ellenére a beruházás esetleg nem valósulhat meg. Az ÚMVP esetén büntető kamatot kell fizetni, ha az elnyert támogatást a szerződéses határidőn belül nem használta fel a nyertes. Ez a támogatás elnyerőjét kényszerpályára olyan helyezi, ahol rossz előkészítés esetén esetleg arról kell dönteni, hogy melyik esetben kisebb a veszteség.

A pályázati anyag összeállításához általában igénybe veszik pályázatíró segítségét. A tapasztalatok alapján az ilyen pályázatírók a pályázati előírásokból, és a jogszabályi előírásokból jól felkészültek, viszont általában nem építőipari szakemberek. Ez magában hordja azt a veszélyt, hogy a munka előkészítéséből a szakmai rész teljesen kimarad. A jól előkészített pályázati anyag előfeltétele a pályázatírók, és az építőipari szakemberek jó együttműködése, és konstruktív közös gondolkodása.

Fontos, hogy ezek a támogatások utófinanszírozottak. Ez azt jelenti, hogy általában először meg kell építeni, és utána lehet igényelni a támogatást. Ehhez megfelelő forgótőke szükséges, illetve számolni kell a banki finanszírozás költségeivel is. Ha elegendő idő áll rendelkezésre, és van lehetőség részelszámolásokra, akkor elméletileg elképzelhető, hogy kisebb forgótőkével megvalósítható munka. Ebben az esetben egy munkarész kivitelezése, és kifizetése után lehet igényelni kifizetést, és a kiutalt pénzből lehet a következő részt megvalósítani. Így viszont számítani kell a kiutalás várható átfutási idejére, ami esetleg csúszhat is. Az ÚMVP esetén 3-6 hónap is lehetett. Jogilag azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi történik ha a kiutalás időben elcsúszik, és emiatt veszélybe kerül a beruházás határidőn belüli megvalósítása.

Az építőipari beruházások egyik különlegessége, hogy sok esetben a tervezett munka csak jogerős építési engedély birtokában végezhető el. Ez nem egyszerűen egy idő, és költség többletet eredményező szempont, hanem akár a megvalósítandó munka részleteit is módosíthatja. Az idő szükségletet jó esetben betervezik, és az is könnyebbség lehet, ha a támogatási szerződés módosítására van lehetőség. Az ÚMVP szabályai szerint a pénz felhasználását munkanemenként kellett betartani, illetve maximum 10% (később 20%) eltérést engedélyeztek, a munkanemek közti átcsoportosítással, természetesen úgy, hogy a végösszeg nem változik. (A munkanemeket az építőipari költségvetés készítés szabályai határozzák meg: alapozás, segédszerkezetek, betonozás, falazás…) Lehetőség volt arra is, hogy ha a munka tartalma hatósági előírás miatt változott (pl: építési engedély) a munkanemek között átcsoportosítsák a rendelkezésre álló összeget, de ez sem jelenthette a támogatás növelését.

A beruházás megvalósítási ideje szempontjából jelentős időt képvisel közületek esetében a közbeszerzési eljárás. Ez egymagában több hónapot vesz igénybe, és ha megkerülik, akkor az egész támogatás meghiúsulhat.

Az ÚMVP szabályai között külön nehézséget okozott, hogy a költségeket csak az MVH honlapján elérhető normatételek szerint ismerte el, maximum az igénylés szerint érvényes árszinten. Ez azt jelenti, hogy pl egy két éve elnyert támogatás keretében valósul meg a munka, és 100 m²-t kell vakolni, akkor a 100 m² mennyiséget a két évvel ezelőtti összeggel kell szorozni. Ha a vállalkozó ennél drágábban dolgozik, akkor a többlet költségre nincs támogatás. Ha olcsóbban, akkor az átcsoportosítási lehetőségeken belül esetleg fel lehet használni a maradékot más feladatra (a támogatás keretein belül), vagy pedig a különbözet elvész. Ez jelentős korlátozás, mert ezek a normatételek a tapasztalat szerint nem túl bőségesen vannak meghatározva, és az időben előre haladva a költségek nem csökkennek.

Az építőipari beruházásoknál jelentősek lehetnek a járulékos költségek. Ezek az egyes munkák jellegétől függően sokféle módon jelentkezhetnek. Például: tervezési és engedélyezési költségek, kötelező kiviteli tervdokumentáció költségei, közterület foglalási díj, felvonulási terület létesítése, lekerítése, ideiglenes energia biztosítása … Amit a legtöbbször elfelejtenek, az az, hogy állami támogatás felhasználása esetén magánszemélyek is kötelesek az építkezésen műszaki ellenőrt alkalmazni. Ez nem elhanyagolható tétel, csak megfelelő jogosultságú személy végezheti a feladatot, és a tevékenységgel kapcsolatos tennivalók részletesen szabályozottak. Az építés kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó kivitelezési tervek kötelezettségét a 191/2009 korm rendelet tartalmazza. Az aktuális előírások szerint az építés felügyelet évente köteles ellenőrizni bizonyos beruházásokat, és ebben a körben benne vannak a támogatott munkák is. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés során az összes építőipari előírásnak megfelelő dokumentumokat kérik, és ha valami hiányzik, akkor jöhet a büntetés, és a pótlásra is felszólítanak. Ez olyan esetekben különösen elgondolkodtató, amikor például egy egyszerű családi ház utólagos hőszigetelését támogatják, de csak a hőszigetelő anyag közvetlen költségeit, ráadásul nem is 100% intenzitással (nem ÚMVP). Ez az összes költségnek csak kis hányadát teszi ki, viszont a műszaki ellenőrt a teljes munkára alkalmazni kell. Mindig gondoljunk arra, hogy az előre nem kalkulált költségek 100%-ban az építtetőt terhelik, azokra nem jön támogatás! Ezen a ponton kell elgondolkodni azon, hogy ha a beruházás nem valósul meg, akkor a támogatási összeg rendelkezésre tartásának költségeit is ki kell fizetni!

Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a támogatás lezárásaként a végső kifizetés előtt ellenőrzik a megvalósult beruházást, és mindent mérnek!

Összegezve a pályázati anyag összeállításakor:

• (a gazdaságossági kérdésekkel most nem foglalkozom)
• A lehető legpontosabban meg kell határozni a tervezett munka műszaki tartalmát
• Meghatározni a műszaki tartalomhoz kapcsolható
  • közvetlen költségeket
  • járulékos költségeket
• Lehetőség szerint minden szinten érdemes tartalékokat képezni
• Meg kell tervezni a beruházás megvalósíthatóságát
  • műszaki ütemezést
  • pénzügyi ütemezést

Javaslom, hogy bármilyen rövid az idő, a pályázati kérelem összeállításakor már vonjanak be az előkészítésbe építőipari szakembert is!

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, kiviteli terv, műszaki ellenőr, pályázat előkészítés

Kategória: Rendeletek, jogi kérdések Építkezés előtt Tapasztalatok az állami támogatásokkal kapcsolatban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva