Milyen vastagon hőszigeteljünk?



Nem csak napjaink egyre növekvő energia árai, hanem a környezetvédelmi szempontok is arra intenek, hogy az építkezések előtt gondolkodjunk el a majdani épület fenntartási költségeiről. Erre az épület tervezésekor következő eszközök állnak rendelkezésünkre:

  • a ténylegesen szükséges méret meghatározása
  • a tájolás, és éghajlati adottságok megfelelő kihasználása
  • az épület kompakt kialakítása
  • megfelelő hőszigetelés
  • megfelelő, szabályozható árnyékolás
  • gépészeti rendszerek

Ha megfelelően alkalmazzuk ezeket az eszközöket, lehetőségünk van az épület energia szükségletét jelentősen csökkenteni, minimalizál, vagy akár éves szinten az energia egyenleget is nullázhatjuk.

A felsoroltak közül most a hőszigeteléssel foglalkozunk, mint olyan kérdéssel, ami minden építkezés esetében felmerül. Az utólagos hőszigetelés vonatkozásában már elemeztük a kérdést, de érdemes új építés esetében is megvizsgálni, ilyenkor bővebbek a lehetőségek. Természetesen amikor ezekről a lehetőségekről beszélünk, az az építéskor többlet költségeket jelent, és a megtérülési idejük változó. Sajnos egyelőre a vonatkozó támogatási rendszer, ami hatással lehet a megtérülési időre, is nehézkes, bizonytalan, és változó, ezért most elsősorban a téma műszaki oldalával foglalkozunk. A mi véleményünk, hogy hosszú távon minden szempontból a lehető legjobb hőszigetelés a célszerű, de tisztában vagyunk azzal is, hogy sok építtető számára a legkisebb, legegyszerűbb épület költségeinek előteremtése is problémát jelent, ezért nézzük a lehetőségeket.

Az épületek energetikai méretezését a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szabályozza. Ez alapján az épületre vonatkozó számításokat több lépcsőben kell elvégezni, a számításnak csak az első lépcsője a viszonylag közismert U (korábban k) érték, a következő számítási lépcsőknek is lehet olyan hatása, hogy az U értéket javítani kell. Fontos, hogy ha a kötelezőnél jobban hőszigetelt családi ház a célunk, akkor ezt az épület minden szerkezeténél érvényesíteni kell. Elsősorban tehát azt kell eldönteni, hogy milyen mértékű hőszigetelést akarunk elérni.

A kiindulási alap az, hogy a rendelet előírásait mindenképpen ki kell elégíteni. Ez a mai építőanyagokkal családi ház esetében viszonylag egyszerűen megvalósítható, többféle szerkezetből is. Alap esetben a legolcsóbb megoldás, ha olyan homlokzati szerkezetet választunk, ami szerkezetileg, és hőtechnikailag egyaránt megfelelő. Napjaink modern falazó elemeivel már ennél jobb hőszigetelő képességű falakat is építhetünk, kiegészítő hőszigetelés nélkül.

Amennyiben a szerkezetek hőszigetelését jelentősen növelni akarjuk, akkor már hagyományos falazatok esetében a réteges falszerkezeteket kell alkalmaznunk. Ez a több munkafázis miatt mindenképpen egy költség ugrást jelent. (Kibetonozással készülő polisztirol elemeknél csak olyan elemet kell alkalmazni aminek vastagabb a külső hőszigetelő rétege.) Amennyiben ön a réteges falszerkezet alkalmazása mellett dönt, akkor a minimum 10 cm vastag hőszigetelés alkalmazását javasoljuk, lehetőség szerint kőzetgyapot rendszerből. Réteges falszerkezete esetében egy olcsón kialakítható szerkezetből kivitelezhető a teherhordó falazat, és a költségeket a hőszigetelő rétegre érdemes fordítani. A réteges falszerkezet felvállalásával az elvégzendő munkafázisokat már meghatároztuk, a vastagabb hőszigetelés pedig szinte csak a szigetelő anyag költségét növeli. Vastagabb hőszigetelésekkel együtt a csomópont képzés jelentősége is megnő.

Ha ön az épülete hőszigetelését tovább akarja javítani (~ 20 cm fölé) akkor már tervezésben és a kivitelezésben egyaránt átértékelődnek az egyes szempontok. Ha az ennyire vastag hőszigetelést értelmesen akarjuk hasznosítani, akkor már gondolnunk kell arra is, hogy a családi ház energia szükségletének jelentős hányada távozik szellőztetéskor, vagy a szennyvízzel. Ez már az alacsony energiájú, illetve passzívházak területe (erről majd külön bejegyzésben írunk). Ebben az esetben már a speciális gépészeti rendszerekre is érdemes költeni, a fűtő rendszer beruházási költségei viszont jelentősen csökkenthetők.

A hőszigeteléssel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy a nyári felmelegedés ellen is védekezni kell, ennek pedig legegyszerűbb módja az árnyékolás, mégpedig a szabályozható árnyékolás. Ebben az esetben télen a nap energiájával csökkenthetjük a fűtési szükségletet, nyáron viszont védekezhetünk a felmelegedés ellen.

Címszavak: , , ,

Az oldalon statisztikai sütiket használunk

A sütik elfogadásával hozzájárul, hogy az oldalon belüli látogatói tevékenységét a Google Analytics rendszerével elemezzük.