A vályog az egyik legősibb építőanyag, és napjainkban ismét fellendülés tapasztalható az alkalmazásában. Az ökológiai szempontok, az anyag természetessége, az egészséges lakó klíma az anyag jelentősebb előnyei, de sokaknak téves elképzelései vannak vele kapcsolatban. A legtöbb embernek a vályog épületekkel kapcsolatban két dolog jut eszébe: jó hőszigetelés, és olyan kemény, hogy szikrázik a véső alatt. Mindkettő igaz lehet, de ez a kettő nem ugyan az a vályog. A vályog (a betonhoz hasonlóan) egy keverék anyag, aminek a tulajdonságai a keverék alkotó elemeitől, és azok arányától függ. A jó hőszigeteléssel kapcsolatban pedig tisztában kell lenni azzal, hogy ezt általában a nyári hűvös klíma alapján mondják, ami viszont a vastag, nagy hőtehetetlenségű falaknak, és a kis ablakoknak köszönhető, a téli időszakban viszont jelentős fűtést igényel, napjaink hőszigetelési előírásait nem elégíti ki.

A vályog a következő fontosabb összetevőkből áll:

• agyag
• iszap
• homok
• esetenként 20-30 mm-nél nem nagyobb szemnagyságú kavics
• töltőanyagok

hagyományos javító anyagok:

• salak
• szalma
• szecska
• pelyva
• törek
• kender pozdorja
• fűrészpor

Az anyag jellemzők változásának érzékeltetésére itt egy táblázat dr. Szűcs Miklós: Föld- és vályogfalak építése című könyvéből.

Ennek megfelelően egy meglévő vályogfal teherbírásának megállapítása nem egyszerű, elsősorban labor vizsgálatokkal lehetséges.

A vályoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb veszély a nedvesség. Ha a vályogfal nedvességet kap, az anyag összetétele miatt elveszíti a szilárdságát, ezt minden esetben szem előtt kell tartani. Ez a jellemző alapvetően meghatározza egy épület átalakításának tervezését. Hagyományosan az épületet jellemzően három irányból érheti nedvesség: alulról a talajnedvesség, és a felszíni vizek, felülről a csapadék, belső oldalon a gépészeti rendszerekből, használati víz, vagy a vezetékrendszer hibája formájában. Napjainkban ezekhez még hozzá kell adni a hibásan elvégzett homlokzati hőszigetelés esetén a szerkezeten belüli pára lecsapódás problémáját is.

A pára lecsapódás megelőzhető a tervezés során a hőtechnikai méretezés során végzett páratechnikai számításokkal, és az ennek megfelelő anyagok alkalmazásával. A talajnedvesség felszívódása ellen esetenként a falazat alját kőtömbökből falazták, ilyen esetekben az eltérő hőtechnikai jellemzők korrigálása is szükséges a felújítás során. A megfelelő vízszigetelés kialakítására többféle utólagos falszigetelési eljárás létezik, ezek közül az épület állapotának, és a falazat anyagának figyelembe vételével kell kiválasztani az alkalmazandót. A vizes helyiségekben, ahol a vízvezetékeket falba süllyesztve kell szerelni, ott a vályog fal felületére bitumenes lemez szigetelés elé szerelő falat kell építeni válaszfal elemekből.

Régi vályog építésű családi ház vásárlása, felújítása, átalakítása, bővítése előtt minden esetben érdemes kikérni statikus szakember véleményét az épület állapotáról.

A vályog építés feléledésével megjelentek a piacon azok az anyagok, és technológiák, amelyeket kifejezetten a vályog épületekhez fejlesztettek. Hazánkban is több olyan vállalkozás létezik, amelyik új vályogházak építésére specializálódott. Erről azt kell tudni, hogy az érvényes építésügyi előírások alapján csak olyan Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) rendelkező anyagokat szabad építési célra használni, tehát csak olyan vállalkozással lehet vályogházat építtetni, amelyik a rendszerét minősíttette.

Share on Facebook

Címszavak: bővítés, családi ház, falazat, statikus, terv, tervezés, vályog

Kategória: Gyakori kérdések Hőszigetelés Vályogfalak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva