Mi alapján lehet építkezni?

2016 év eleje óta gyakran hallani különböző forrásokból, hogy családi ház építéséhez nem kell engedélyt kérni. Ez így szó szerint igaz, sőt az érintett munkák körét folyamatosan bővítették, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármit lehet építeni, vagy hogy nincs szükség semmiféle terv készítésére. Ennek a helyzetnek a kezeléséhez, a szabályozók közti eligazodáshoz adnék most egy kis segítséget.

Volt egy korábbi bejegyzésem, ami az építkezés menetéről szólt, de ez napjainkra többszörösen elavult, frissítésre szorul. A sorozatos jogszabály változások után idejét múlttá vált az a kérdés, hogy mihez kell építési engedély. A rendszer annyira szerteágazóvá vált, hogy a régi kell, vagy nem kell engedély, és utána az engedélyes eljárás menete már csak a szükséges információ töredékét jelenti. A nagy kérdések már az építkezés előkészítésekor előkerülnek, hogy milyen eljárás szerint kell kell végezni a munkát, vagy hivatalos eljáráshoz nem kötött, de ez nem jelenti azt, hogy nincs semmi hivatalos tennivalónk.

A rendszer összetettsége miatt felhívom a figyelmet, hogy az összeállítás tájékoztató jellegű, konkrét kérdésekben javaslom az egyeztetést szakemberrel, vagy a hatósággal, mert sokszor apró részletek is módosíthatják a helyzet megítélését. Nem lehet megkerülni az előírásokat azzal, hogy a tervre majd „bővítés” helyett „átalakítást” írunk, mert a kettőnek a tartalma eltérő, és csak abban az esetben jelent megoldást, ha ennek megfelelően a terv tartalma, a tervezett munka jellege is megváltozik. Hasonlóképp nem segít, ha az „italbolt” helyett majd találunk egy másik elnevezést, mert lehet, hogy az építkezés elvégezhető lesz, de italt nem lehet majd árulni.

Összeállítottam egy döntési láncolatot, amin végig kell menni, és ez alapján lehet eldönteni, hogy milyen kötelezettségeink vannak. A korlátozott lehetőségek miatt, valamint az érthetőség megtartása érdekében csak az országos rendeletek szerinti, leggyakoribb változatokat vizsgáltam. Külön feladatkört képeznek a műemlék épületet érintő, vagy műemléki környezetben megvalósuló építkezések, amelyeket az kulturális örökség védelméről szóló törvény figyelembe vételével kell kezelni.

 

folyamatabra

 

A fenteik alapján átlagos esetben a következő alternatívák léteznek, melyekhez az építkezés folyamatát külön bejegyzésekben ismertetem:

Ezzel még mindig nem merítettük ki az összes lehetőséget. Az eddig ismertetett változatok mellett, azoktól részben függetlenül léteznek olyan, szintén országos rendeletekben meghatározott felhatalmazás alapján, de a helyi önkormányzatok rendeleteiben szabályozott előírások, amelyek alapján előfordulhatnak újabb kötelezettségek. Ezek alapvetően a településkép védelmével kapcsolatos előírások, melyek alapján építési engedély köteles tevékenységeknél kötelezővé tehetik a tervtanács településképi engedélyét, vagy akár sem engedélyre, sem egyszerű bejelentésre nem kötelezett munkák esetében kötelezővé tehetik a településképi bejelentést. Ez utóbbi természetesen nem egy egyszerű levél, hanem általában ehhez is építész dokumentáció szükséges. A helyi szabályozás részleteiről általában az illetékes főépítészi irodán lehet felvilágosítást kapni.

2020. 12. 31. Frissítés:

A rendszer összetettségét tovább fokozza a 2020 dec 29-én kelt 687/2020 korm rendelet. Ennek alapján veszélyhelyzet idejére bevezetnek egy további lehetőséget azokra a lakóépületekre, amelyek meghaladják az egyszerű bejelentés kereteit, de nem érik el az 1000 négyzetméter hasznos alapterületet, és nem haladják meg a hat lakást. Ebben az esetben az építtető választhat, hogy az engedélyezési eljárás szerint viszi végig az építkezést, vagy az egyszerű bejelentésnek egy módosított változata szerint, amely két rendszer előírásainak ötvözete, speciális kiegészítésekkel.

Címszavak: , , , , ,

Az oldalon statisztikai sütiket használunk

A sütik elfogadásával hozzájárul, hogy az oldalon belüli látogatói tevékenységét a Google Analytics rendszerével elemezzük.