júl 21
13
Egy érdekes (valószínűleg egyedi) értelmezési eset saját tapasztalatból, családi ház bővítés témakörben:
Adott egy családi ház, cserép fedésű magastetős fedéssel. Eredetileg a tetején egy kisebb, fémlemez fedésű lapostetős résszel épült. Az épület felújítása során a lapostetős részt egy 20° hajlásszögű cserépfedésű tetőre cserélnénk. Az épület térfogatának növekedése miatt ez az OTÉK alapján egyértelműen bővítés. Ennek megfelelően beadtuk az egyszerű bejelentést. A hatóság visszadobta, azzal az indoklással, hogy építési engedély köteles a tevékenység. A szóbeli indokláskor az hangzott el, hogy ez olyan bővítés, ami nem jár hasznos alapterület növekedéssel. Emiatt nem vonatkozik rá az egyszerű bejelentés rendszere. Ezt az értelmezést végiggondolva érdekes lehetőségek vetődnek fel.
Vegyünk példának egy egyszerű,egy családi házat, kiindulásként lapostetős formával.
a) A tulajdonos szeretne rá építeni egy beépített tetőteret – egyszerű bejelentés, természetes személy, saját lakhatás nyilatkozattal könnyített feltételek, napló vezetés nélkül.
b) A tulajdonos csak magastetősre szeretné átépíteni az épületet, a tetőtér beépítése nélkül – fenti indoklás szerint építési engedély alapján, naplóvezetés mellett kivitelezhető.
c) A tulajdonos építési engedély alapján megépítette a magastetőt, megkapta a használatbavételi hozzájárulást, és szeretné beépíteni a tetőteret, a tető változtatása nélkül, tetősík ablakok alkalmazásával – a munka sem engedélyhez, sem egyszerű bejelentéshez nem kötött, de a két szint miatt kiviteli tervre kötelezett, és napló vezetése mellett kivitelezhető.
Úgy gondolom a leírtak jól mutatják a szabályozás összetettségét, és az ebből eredő értelmezési bizonytalanságokat.
ajánlott felbontás: 1280*1024