Rögtön a legelején tudatosítani kell, hogy födémszerkezetet csak statikus tervező által meghatározott módon szabad kivitelezni. Egyszerűbb esetben erre elegendő egy statikus tervező által megadott leírás, de még családi házak esetében is monolit vasbeton szerkezeteknél minden esetben, előregyártott szerkezeteknél 5,40 m falközméret felett statikai kiviteli tervdokumentáció készítése kötelező. Ennek hiányában szokott előjönni egy tévhit, aminek eredménye lehet a nem megfelelő teherbírású födém kivitelezése.

Nem megfelelő teherbírású födém

Építtetők, és sajnos néha nem megfelelő képzettségű kivitelezők között is előfordul az a tévhit, hogy előregyártott gerendánál elegendő megvenni a fesztávnak megfelelő méretű gerendákat, felrakni a béléstestekkel, és lehet betonozni. Ez így súlyos tévedés. Minden gyártó az általa forgalmazott födémekhez kiadja a gerendák teherbírására vonatkozó táblázatot. A statikus tervező ez alapján határozza meg a födém kialakítását. Csak néhány példa a lehetséges változatokra:

• A hagyományos „E” gerenda esetében:
  • más teherbírással lehet számolni felbeton nélkül, és más teherbírással, ha 5 cm felbeton készül
  • átlagos lakóteher esetében is 5,40 méter fesztáv fölött a méretezési táblázat alapján már gerenda kettőzéssel kell számolni, vagyis mindig két gerenda kerül egymás mellé, és csak utána következik a béléstest
• Porotherm gerenda esetén:
  • létezik béléstest 45 cm gerenda tengelytávhoz, és 60 cm tengelytávhoz. Nem mindegy, hogy egy adott teherbírású gerendának 45 cm széles sáv terhét, vagy 60 cm széles sávét kell hordania.
  • a méretezési táblázat külön adatsort tartalmaz 4 cm, illetve 6 cm felbeton készítéséhez
  • itt is van lehetőség a gerenda kettőzésre, viszont fontos, hogy a kettőzött gerenda teherbírása nem kétszerese egy gerendáénak

A felsoroltakkal csak azt érzékeltetjük, hogy a gerendás födém beépítésekor hányféle változó adatot kell meghatározni, és a terhelés még szóba sem került. Könnyű belátni, mennyire nem közömbös, hogy egy födémen mennyi válaszfal készül, sőt találkoztunk már olyan extrém elképzeléssel is, hogy egy garázs alá tervezett pincét képzeltek el egyszerű vasbeton gerendás födémmel. Ácsok között gyakori az a hozzáállás, hogy egy vasbeton födém bárhol nyugodtan terhelhető, legfeljebb letesznek egy talpgerendát, ami a vasbeton gerendákra átadja a terhet. Számoljuk ki, hogy az a födém, amit a gyártó 200 kg/m2 hasznos terhelésre méretez, a megszokott terhelésen felül egy ponton a tetőtől kap 1,5-2 tonna terhet.

Ezekkel egyenértékű hibát eredményezhet, ha nem a tervezett paraméterekkel rendelkező födémet kiviteleznek.

Födém lehajlás

Azt sajnos tudomásul kell venni, hogy hogy minden vízszintes tartószerkezetnek lesz lehajlása, ez a fizika törvényeiből következik. Ezt a lehajlást a tartószerkezeti előírások korlátozzák, az EUROCOD különböző szempontok figyelembe vételével fesztáv/250-500 közötti lehajlási korlátot szab. (Ez a határérték a legtöbb esetben sokkal szigorúbb feltétel, mint a teherbírás) Ennek a hatásnak az ellensúlyozására, csökkentésére minden födémszerkezetnél, ahol lehetőség van rá, a gyártó előírja a beépítés közbeni túlemelést. Ha ezt a túlemelést beépítéskor nem veszik figyelembe, akkor előfordulhat, hogy centiméterekben mérhető lehajlás pszichésen azt az érzetet kelti az alatta állóban, mintha a szerkezet leszakadni készülne. A monolit vasbeton, és a nyomott öv nélküli gerendás szerkezetekben külön problémát okozhat, hogy a túlemelést úgy kell végezni, hogy egyenletes ívet alakítsunk ki. Ha ez nem sikerül, akkor a kész szerkezet alja nem ad egyenletes felületet. Ha nem a megfelelő teherbírású födémet kivitelezik, akkor (kedvező esetben) az első megjelenési formája is lehet a födém túlzott  lehajlása.

Technológiai hibák

A gyártó minden esetben részletesen meghatározza a gerendák beépítésének technológiáját, és az így kivitelezett szerkezethez adja meg a teherbírási táblázatot, a statikus tervező ez alapján tervezi meg a födémet. Amennyiben ezeket az előírásokat nem tartják be, a kész szerkezet paraméterei eltérhetnek a tervezettől. Erre sorolunk fel néhány példát.

Gerenda felfekvés

Minden gerenda típusnál meghatározza a gyártó, hogy mennyi a gerenda minimális felfekvése a támasztó szerkezetre. Ha ezt nem tartjuk be, előfordulhat, hogy a gerenda a támasz mellett törik el, vagy a támasztó fal nem bírja a kis felületen átadott terhelést. Sajnos olyan eset is előfordult a gyakorlatunkban, amikor a „lelkes” kivitelező a fal síkja előtt levágta a gerenda végét, mert az ütközött volna a kéménnyel.

Bajusz vasak

A legtöbb előregyártott gerendánál a gyártó különböző bekötő vasak (bajusz vasak) beépítést írja elő a gerenda végeknél. Ez a gerenda, és a koszorú jobb együtt dolgozása érdekében szükséges, előfordul, hogy megfeledkeznek róla. („E” gerendánál is kötelező!)

Kivitelezés közbeni alátámasztás

Elsősorban nyomott öv nélküli (Porotherm, Leier, Nádép-Fabeton, Fert …) födémgerendák igénylik a kivitelezés idején az ideiglenes, meghatározott sűrűségű alátámasztást. Ezek a szerkezetek beépítés, illetve a helyszíni beton megszilárdulása előtt, a végleges teherbírásuknak csak a töredékével rendelkeznek. Ennek szélsőséges példája a Porotherm födémgerenda, amit szállítani is csak élére állítva lehet. Ha ezeket a szabályokat nem megfelelően alkalmazzák, akkor jobb esetben csak a födém alsó síkja lesz egyenetlen, rosszabb esetben a gerenda is sérülhet, sérült gerendát pedig beépíteni tilos! Sokszor megfeledkeznek róla, hogy nagyobb fesztávoknál az „E” gerenda esetében is kötelező egy középső megtámasztás.

Béléstestek melletti kiöntés

Az „E” és hasonló gerendáknál nem minden esetben készül felbeton. Ilyen esetekben különösen fontos a béléstestek és a gerenda közötti hézag kiöntése cement habarccsal. Amíg ez ne történik meg, addig a béléstestek el tudnak mozogni, és a gerendát sem támasztják megfelelően. A mozgó béléstestek alsó síkján a mennyezet vakolat megrepedezhet.

Koszorú

Az előregyártott födémszerkezet sok, egymástól független gerendából, és béléstestből áll. Ahhoz, hogy ezek egy födémtárcsaként együtt dolgozzanak, koszorúval kell őket összefogni, aminek a vasalatát szigorú szabályok szerint kell elkészíteni.

Koszorú hőszigetelés

A födém, mint vasbeton szerkezet, megszakítja a homlokzati fal folytonosságát. Amennyiben ez a falszerkezet jól hőszigetelő téglából épül, gondoskodni kell arról, hogy a koszorúnál is a téglával azonos hőszigetelést alakítsunk ki. Nem elegendő, hogy a koszorú előtt is átfut a homlokzati falra felrakott hőszigetelés!

Konzol

A legtöbb gerenda csak egyszerű kéttámaszú gerendaként építhető be, a két végén feltámasztva. Ha a falon túlnyújtva konzolosan építik be, akkor a támasz fölött az gyártó szándékával éppen ellentétes igénybevételt fog kapni.

Geometriai hibák

A födémek geometriai hibái elsősorban akkor fordulnak elő, ha a falegyent (a falazat felső síkját) nem megfelelően alakítják ki, vagy a korábban említett ideiglenes megtámasztásokat végzik rosszul. Ilyen esetekben a födém síkjával, vagy vízszintességével lehet gond. Ide sorolhatjuk még a nem megengedett mértékű lehajlást is.

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, födém, hőszigetelés, kiviteli terv, statikus, statikus terv, tervezés

Kategória: Kivitelezési hibák 1 Comment