Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam a faanyagok befülledésével, és példaként megemlítettem egy konkrét esetet, a tapasztalatok alapján most úgy érzem, hogy érdemes a témával újra, egy kicsit részletesebben foglalkozni. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy egy időben előszeretettel alkalmazták ezt a megoldást, és egyre gyakrabban találkozom az ebből eredő problémákkal.

Példának most egy másik konkrét eset, ami jelen bejegyzés megírására késztetett.

Egy Budapest környéki családi házhoz hívtak tanácsadásra. A tulajdonos problémája az volt, hogy az eredetileg vályog szerkezetű családi ház falán, amit több lépcsőben bővítettek, több helyen is repedések jelentek meg. Ezzel kapcsolatban szükségesnek érezte egy szakértő véleményét. Erre általánosságban azt kell mondanom, hogy ha egy épületen repedések lát a tulajdonos, akkor tényleg érdemes megnézetni szakértővel, mert sokszor csak apró különbség van a veszélyes, és az érdektelen repedések között. A konkrét esetben a repedésekre azt kellett mondanom, hogy a látható repedések megjelenése teljesen természetes, azokkal kapcsolatban aggodalomra semmi ok. Egy ilyen szemlén az okok feltárása, és a jelenség kiterjedtségének megállapítása érdekében az épület teljes szerkezeti rendszerét fel kell térképezni, és kideríteni az esetleg korábban nem ismert károkat. Ennek keretében akkor is megnézem a padlást, ha a tulajdonos tudomása szerint ott semmi érdekeset nem látni. Kiderülnek olyan részletek, hogy milyen a födémrendszer, van-e koszorú, milyen állapotú a tető. Ebben a konkrét esetben különösebb hiba, ami a repedésekhez kapcsolódna, nem látszott. A födém borított gerendás faszerkezet, rajta ~ 10 cm perlitbeton. Már jöttünk volna le a padlásról, amikor egy tenyérnyi lyukat vettem észre a betonon, és belenyúltam. Teljesen korhadt faanyagot találtam.

A borított gerendás fafödém tartószerkezete ~ 90-110 centiméterenként elhelyezett fagerenda, felülről deszkaborítással, alulról deszkázaton, vagy nádpallón stukatúr vakolat. Ebben az esetben elsősorban azt javasoltam, hogy a teljes perlitbeton réteget el kell távolítani, és utána lehet megállapítani a probléma mértékét. (Előzetesen sajnos feltételezhető, hogy a födém teljesen cserélendő) Arra is fel kellett hívnom a tulajdonos figyelmét, hogy a beton eltávolítása sem lesz egyszerű. Rossz esetben csak a perlitbetonnak van némi tartása a felületen, egy korhadt felső deszkázat rétegnek esetleg semmi teherbírása, akár a véséstől, akár a beton lehordása közbeni koncentrált tehertől leszakadhat. A családi ház nagyságú födémen csak egy tenyérnyi felületről volt tényszerű ismeretünk, de a rétegrend, és a hozzá kapcsolható páratechnikai jellemzők alapján a teljes födémről feltételezhető volt a hasonló állapot. Sokkoló eredmény volt, még akkor is, ha egyelőre csak feltételezés, aminek utána kell járni.

A XX. század második felében (eltekintve a végétől), amikor a beton használata már elterjedt, de a hőszigetelés még nem volt olyan sarkalatos kérdés mint napjainkban, gyakran választották azt a megoldást, hogy a fafödémet, tetőtér álmennyezetét felülről lebetonozták. Ennek okait inkább csak találgatni tudom. Feltételezem, hogy szerepet játszott a döntésben, hogy egyenletes járófelületet biztosít, ami viszonylag tisztán tartható, kevésbé porlik mint az agyag, és perlit adalékkal még némi hőszigetelést is jelent. A problémát az jelenti, hogy a cementes anyagok viszonylag párazáróak, és a pártechnika alapszabálya szerint az a réteges szerkezet lesz páratechnika szempontjából megfelelő, amelyikben a rétegek páraáteresztő képessége a hideg oldal felé haladva javul. A hideg oldalon elhelyezett párazáró, pára fékező réteg a szerkezeten belül pára lecsapódást eredményezhet. A nedvességhez kapcsolódó problémák (beázási foltok, penész) mellett a fafödémre ez külön veszélyt jelent, mert elősegíti a faanyag korhadását, és ezzel a szerkezet (akár teljes) tönkremenetelét.

A probléma másik érdekes megközelítése, amikor új tulajdonosa lesz az épületnek, és van egy betonnal lezárt faszerkezet. Ha egy feltárás azt mutatja, hogy a faanyag az épület korábbi 20(30 …) éves használata során nem károsodott, akkor is el kell gondolkodni. Az új tulajdonos, egyben új lakó, új használati körülményeket is jelent. Nem mindegy hányan laknak a lakásban, mennyit főznek, szárítanak, szellőztetnek, esetleg nyílászárót cserélnek. Ez mind befolyásolja az épület pára egyensúlyát, és ezáltal előállhat egy olyan új helyzet, amiben az addig túlélő faanyag akár hírtelen romlásnak is indulhat.

Általánosságban a borított gerendás fafödémekről tudni kell, hogy az ilyen épületek esetében a tető oldalnyomását a födém fagerendával vették fel. Ebből következik, hogy a tető, és a födém szerkezetileg egy egységet képez. A tető szaruzatát lehet, hogy cserélték, de a födém gerendáit a tető cseréje nélkül nem lehet (vagy csak különösen nehezen) cserélni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a födém általában nincs jobb állapotban a tetőnél, másrészt azt, hogy a födém cseréje a teljes tetőcserét is feltételezi. Ez a költségek jelentős hatványozódását jelenti, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy födémcsere nem csak a helyiségek festését vonja maga után de például a villanyszerelésre is hatása van. Végeláthatatlan láncolat indulhat meg …

Share on Facebook

Címszavak: családi ház, födém, szakértő, tanácsadás

Kategória: Kivitelezési hibák Betonréteg fafödémen bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva