febr 11
8
Családi házak alapozásánál leggyakrabban előforduló hibák általában az alap alsó síkjának kialakításával vannak összefüggésben. Régi épületeknél gyakori a nem megfelelő alapozási mélység, ami nem éri el a fagyhatárt. Azt is tudni kell, hogy a kisebb alapozási mélységhez kisebb alap teherbírás is tartozik. Napjainkban inkább az az jellemző, amikor változó mélységű alap alsó síkját alakítják ki hibásan. Az alap változó mélységének jellemzően két oka szokott lenni, vagy a lejtős terepszint, vagy a részleges alápincézés. Minden esetben alapszabály, hogy az alap alsó síkjának vízszintesnek kell lennie, csak a talaj szemszerkezetének megfelelő meredekséggel lehet lépcsőzetesen változtatni a mélységét, ezt nevezzük az alap lépcsőzésének. A lejtős terepen, a felszínnel párhuzamosan kialakított alapozási sík az épület megcsúszását okozhatja. Ha részlegesen alápincézett családi ház alapozását fokozatos átmenet (alap lépcsőzés) nélkül alakítjuk ki, az épületen kialakuló egyenetlen süllyedések okozhatják az épület szerkezeti repedéseit.
A hibák egy másik csoportja a kivitelezés közbeni hibákkal kapcsolatos. Ha az alapásás közben a gép túl mélyre markol, és a beton mennyiségével kapcsolatos spórolás miatt a felesleges mélységet visszatöltik, akkor az alap egy laza felületre fog támaszkodni, ami túl nagy, vagy egyenetlen süllyedéshez vezethet, és ez az épület repedezését eredményezheti. Ha az alap betonozása közben az alapárok oldala beomlik, és nem tisztítják ki, akkor vagy az előbbi helyzet áll elő, még lazább alap felülettel, vagy az alap keresztmetszetének csökkentésével jelentős szerkezeti gyengülést eredményezhet.
Tapasztalatunk alapján meg kell említeni még egy különleges helyzetet, ami nem nevezhető közvetlenül a kivitelezés hibájának. Családi házak tervezésénél takarékossági okokból csak akkor készítenek talajmechanikai szakvéleményt, amikor kötelező, általában a földmunkák során az alap helyén talált talajminőségtől függően, tapasztalati alapon határozzák meg. Egy tervezésünknél szerencsés módon akkor mentünk előzetes helyszíni bejárásra a frissen parcellázott területen, amikor a csatornát építették. A csatorna árkában látszott a talaj rétegződése, és így kiderülhetett, hogy a parcellázás előtt az egész területet feltöltötték, és a feltöltés előtt nem távolították el a területről a növényzetet. Ennek eredményeként a 1,5 méter vastag feltöltés alatt volt egy ~ 5 cm vastag rothadó növényi réteg. Ez azért veszélyes, mert mélyebben van mint az alapozás szokásos 1,0 méteres mélysége, viszont az idők folyamán az elkorhadó anyag miatt az épület megsüllyed, és a jelentős mozgások miatt megrepedezik.
ajánlott felbontás: 1280*1024
Új bejegyzésünkben az alapok utólagos megerősítéséről olvashat itt